115248. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez

járni, minek következtében a katóda emiszsziója kerületének különböző pontjain különböző lesz. Azt tapasztaltuk, hogy ez a káros jelenség nem következik be, mert a 5 szokásos falvastagságú, a szigetelőtestre ráhúzott és az emittáló réteget hordó fémcsövek anyaguk jó hővezetőképessége folytán a katódafelületet a gyakorlati követelményeknek megfelelő, elég egyenletes hő)0 mérsékleten tartják. Ha a katódafelület hőmérsékletének egyenletességét még jobban akarjuk biztosítani, a találmány szerint a szigetelőtestre húzott fémcsövet kerületének külön-15 böző helyein különböző falvastagságúra készítjük, célszerűen úgy, hogy a spirálissal szomszédos helyeken a falvastagság maximális és a visszavezetéssel szomszédos helyek felé egyre csökkenő legyen. Ezzel egy-20 ben elérhetjük azt is, hogy a katóda keresztmetszete, annak ellenére, hogy elliptikus keresztmetszetű szigetelőtestet tartalmaz, a szigetelőtest keresztmetszeténél gömbölyűbb ellipszis, vagy pontos kör legyen, 25 ha ez bármely okból kívánatosnak látszik. A találmány szerinti katódát egy példaképem foganatosítási alakjában a csatolt, erősen nagyított léptékű, rajzzal kapcsolatban részletesen ismertetjük. A rajzon 30 az 1. ábra a katóda vázlatos oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra a—a vonala menti metszet. Az (1) nikkelcső, mely az emittáló ré-35 teggel van bevonva, a (2) szigetelőtestre van felhúzva, mely égetett magnéziából van és melynek tengelyirányú (4) és. (5) furatai különböző átmérőjűek. A nagyobb átmérőjű (4) furatban e szigetelőbevonattal 40 ellátott fűtőszál spiralizált (3) része, a kiscöd átmérőjű (5) furatban a fűtőszál vis^ szavezető, egyenes (6) része foglal helyet. A fűtőszál előnyösen wolframdrót, mely a 112.564 sz. magyar szabadalmunkban ismertetett szigetelőréteggel van bevonva, a 45 szigetelőtest pedig célszerűen a 112.565. számú magyar szabadalmunkban ismertetett kiképzésű lehet. A 2. ábrán látható (7) vonal ama fémcső külső körvonalát jelzi, melyet még egyenletesebb hőmérsék- r.o leteloszlásnak az emittáló felületen való elérése céljából használhatunk. Cső helyett természetesen használhatunk más, pl. galvanikus úton előállított fémréteget, illetve fémbevonatot is. A szigetelőtest, mint az 55 ábrákon látható, célszerűen rúdalakú és egymással párhuzamos, tengelyirányú furatai vannak. Szabadalmi igények: 1. Közvetett fűtésű katóda villamos ki- 60 sülőcsövekhez, melynek szigetelőteste az emittáló réteget hordó fémréteggel van burkolva és a szigetelőtest furatában a szigetelőréteggel bevont, spiralizált fémdrótból való fűtőtest foglal helyet, az- 65 zal jellemezve, hogy a spiralizált fűtőszálrész a szigetelőtest nagyobb átmérőjű és a visszavezető (egyenes) fűtőszálrész a szigetelőtest másik, az előbbinél kisebb átmérőjű furatában van. 70 2. Az 1. igényben védett katóda foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a szigetelőtestet burkoló fémréteg, célszerűen fémcső, falvastagsága változó. 3. A 2. igényben védett katóda fogana- 75 tosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a szigetelőtestet burkoló fémréteg falvastagsága a spiralizált fűtőszálrésszel szomszédos részein nagyobb, mint az egyenes fűtőszálrésszel szomszédos ré- 80 szein. 4. "Villamos kisütőcső. főleg elektroncső, jellemezve az 1—3. igényekben védett katódával. 1 rajzlap melléklettel.