115248. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI #91 SZABADALMI BffiÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 115248. SZÁM. Vll/'d. OSZTÁLY. — J, 3313. ALAPSZÁM Közvetett fűtésű katóda kisütó'ceövekhez. Egyesült Izzólámpa és Villámossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 8-ika. A találmány villamos kisütőcsövekliez, főleg elektroncsövekhez való közvetett fűtésű katóda, mely különösen nagy, pl. hálózati!, fűtőfeszültséggel való fűtésre al-5 kalmas. Nagy fűtőfeszültséggel fűtött katódák már ismeretesek és rendszerint kerámiai anyagból készült, tengelyirányú furattal vagy furatokkal ellátott szigetelőcsőböl, ennek tO furataiban elhelyezett, fémdrótból való fűtőtestből és a szigetelőcsőre húzott fémcsőből, vagy rá más módon felvitt fémrétegből állnak, melyen az emittáló réteg foglal helyet. A találmány az ilyen szer-15 kezetű katódák, illetve a velük felszerelt kisütőcsövek alanti hibáinak kiküszöbölését célozza. Nagy, pl. 110 Voltos, fűtőfeszültségű katódák készítésénél tudvalevőleg a fűtő-20 szálat alkotó fémdrót ellenállásának nagynak kell lennie, miért is azt igen hoszszúra kell készíteni. Ilyen hosszú fűtőszálat azonban a szigetelőtestben csak spiralizált alakban lehet elhelyezni. Minthogy 25 azonban a spiralizált fűtőszálat a 112564. számú magyar szabadalmunkban ismertetett okoknál fogva még külön szigetelőréteggel is kell ellátni, a szigetelőréteggel ellátott fűtőszál átmérője ennélfogva olyan 30 nagy, hogy a belőle készült spirálist nem lehet a szigetelőtest belsejében, pl. a hajtűalakú fűtőszálaknál szokásos módon, bifilárisan visszavezetni, mert ez meg nem engedhetően vastag katódákra vezetne. 35 E hátrány elkerülésére kétféle megoldást javasoltak. Az egyik az volt, hogy a spirális átmérőjét oly nagyra válasszák, hogy benne tengelyvonalában, a visszavezető egyenes fűtőszálrész elférjen. A másik megoldás szerint a visszavezetést a 40 katódán kívül, pl. a többi elektróda között helyezték el. Az első megoldás azért nem volt megfelelő, mert a középső visszavezető szálrésznek a spiralizált szálrésszel szembeni szigetelését nem lehet a katóda 45 megvastagítása nélkül megbízhatóan megoldani, valamint azért, mert ez a fűtőszálrész elhelyezése folytán mindig túlhevül és ezért igen könnyen kiég. A második megoldás a kisütőcső, főleg elektroncső 50 működésében okozott zavarokat, vagy a cső felépítését nehezítette meg. így pl. árnyékoltrácsú csőnél az áram visszavezetésére szolgáló huzalt csak a vezérlő és árnyékolórács, vagy az árnyékoló rács és az 55 anóda között vezethetjük, ami a legkülönbözőbb zavarokat (hálózati búgás stb.) okozza, főleg akkor, ha a cső úgy egyen- mint váltóáram használatára kell, hogy alkalmas legyen. 00 A találmány szerinti katódával mindeme hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy a spiralizált fűtőszál egyenes visszavezetését magában a szigetelőtestben, de annak egy másik, a spirálist tartalmazónál ki- 65 sebb átmérőjű furatában helyezzük el. Ily módon ugyanis a spirálist aránylag kis átmérőjűre készíthetjük, úgy hogy a katóda a kétfuratos szigetelőtest alkalmazása dacára sem lesz túlságos vastag. Ezt a 70 megoldást eddig azért nem javasolták, mert attól tartottak, hogy a fűtőteljesítmény több, mint 900/0-át leadó spirális a katódafelülethez képest a megoldásnál szükségszerűen aszimmetrikus elhelyezése a ka- 75 tódafelület egyenlőtlen felhevűlésével fog