115219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelzőtáblák megerősítésére dróthálókon

Megjelent 1936. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115219. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — B. 13133. ALAPSZÁM. Eljárás jelzőtáblák megerősítésére dróthálókon. Dr. Balázs Andorné, háztartásbeli Budapest. A bejelentés napja 1935. évi július hó 30-ika. Dróthálók (sodrony fon a tok) gépi készítésénél a kész tekercsekre papircédulát •szokás erősíteni, melyekre a drótháló, illetve fonat jellemző adatait, így minde-5 nekelőtt a lyukbőséget ós a drótvastagságot jegyzik fel. Ez a szokásos eljárás viszszaélésekne ad alkalmat, mert a kereskedők ezt a papírlapot könnyűszerrel eltávolíthatják és mással helyettesíthetik, 10 már pedig a nem szakértő nagyközönségnek nem áll módjában a drótvastagságot ellenőrizni, illetve a vevő legtöbbször nem is gondol arra, hogy ilyen ellenőrzés szükséges. Figyelembe véve már most, 15 hogy a dróthálók ára és szilárdsága a drótvastag néhány tizedmilliméteres emelkédósénél már számottevően emelkedik, az említett papirlapok, ú. n. függőcímkék kicserélésével a vásárlóközönséget ko-20 moly veszteség érheti, ami közvetve természetesen a gyártó cégnek is érzékeny károsodást jelent. Ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölésére a találmány értelmében a fonatotk 25 gépi készítésénél magán a sodronyfonógépen, tehát üzem közben a fonatokra meghatározott közökben táblákat erősítünk fel, melyek a fonattal erősen összefüggnek, tehát azokról a fonat megsértése 10 nélkül el nem távolíthatók; ezek a táblák előnyösen bádogból készülnek és a kívánt adatokat, illetve szöveget dombornyomással tartalmazzák. A fenti eljárásnak további előnyei van:5 nak. Ismeretes ugyanis, hogy ,a sodronykerítések elkészülte után azokra a sodronyfonatot készítő cég nevével ellátott zománctáblát szokás erősíteni, egyrészt reklámcélokra, másrészt, hogy ilyen módon mindig meg lehessen állapítani, hogy 40 ki a fonat gyártója. Ez a megoldás azonban szintén több szempontból tökéletlen. A kerítéseket ugyanis igen gyakran úgy készítik, hogy a vevő a sodronyfonatgyárat nem bízza meg a kerítés teljes elkészítő- 45 sével, hanem csak magát a fonatot vásárolja meg és ®zt saját maga erősíti fel vagy saját megbízottjaival erősítteti fel a bármi módon elhelyezett cölöpökre. Ilyenkor azután a fonatra semmiféle cégtábla 50 sem kerül, a kerítések igen tetemes 'részén tehát cégtábla nincsen. További hátránya a jelenlegi rendszernek, hogy csak a kerítés elkészülte után helyezik el a cégtáblát, a kereskedésekben kapható fo- 55 naton tehát semmiféle cégjelzés sincsen és így a fonat nem tekinthető úgynevezett márkázott vagy márkás árunak. A találmány a fenti hátrányokat is kiküszöböli, amennyiben a fentemlített mó- fin don iizem közben felerősített táblácska cégtábla is lehet, mikor tehát a sodrony-1'cnat-tekeircsek a gyártelepet elhagyják, azokra a kívánt szövegű táblácskák már rá vannak erősítve. Ha már most ebből a © fcnatból kerítést készítünk, éspedig akár a gyár maga, akár más valaki készíti a kerítést, azon bizonyos közökben mindenesetre rajta lesz a készítő cég védjegyével vagy cégjelzésével ellátott táblácska. Emel- 70 lett a vevő az üzletben azonnal felismerheti a fonatra erősített táblácskákról, hogy a fonatot az általa ismert vállalat gyártotta, ez a fonat tehát márkás áru. Célszerű a táblákat bádogból készíteni és 75 a kívánt szöveggel vagy rajzzal előzőleg