115211. lajstromszámú szabadalom • Lesalakozó szerkezet folytonos üzemű tüzelőberendezésekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115211. SZÁM. IJ/c. OSZTÁLY. — M. 10497. ALAPSZÁM. Lesalakozó szerkezet folytonos üzemű tüzelőberendezésekhez. Magyar Vilmos tüzeléstechnikus Budapest. A bejelentés napja 1935. évi április hó 6-ika. Folytonos üzemű kazánok és generáto­rok tüzelőberendezéseiben eddig is alkal­maztak olyan, fogazott vagy tüskés henge­rekből álló rostélyfelületeket, amelyek 5 egyben lesalakozó szerkezetül is szolgál­tak. Ezek vízszintes síkban egymás mellett sorakozó, felváltva egymással ellenkező irányban forgatott fogamzott hengereikből állottak, amelyek a felső felületükön fel 10 halmozódó salakot palástfelületeiik aaon részei mentén vitték ki a salakgyüjtőbe, amely részeken két-két szomszédos henger­felület mozgása kifelé irányult. Ezeknél tehát a salaknak a tüzelőtérből való éJtá-15 volítása olyan, az egész rostélyfelületen eloszló vonalaik mentén történt, amely ek a rostélyhengerek kétszeres szélességének megfelelő távolságban voltaik; egymástól. Ez már magában véve is egyik lényeges 20 oka volt a lesalakozás egyenlőtlenségének. Ezfiii brendezések további hátránya, hogy míg a kisebb salakdarabok a fogközökbe zárva könnyen kijutottak, addig a na­gyobb salakdarabok mindaddig a henge-25 rek fölött maradtak, amig azokat a henge­rek fogazata le nem koptatta s csak ami­dőn mér egy bizonyos kicsinységet elértek, kerültek a hengerek közé. amelyek azután összeroppantották. Ennélfogva a rostély-30 felületnek azokon a helyein, ahol ilyen na­gyobb salakdarabok fordultak elő, a le­salaikozás egyenlőtlen és megbízhatatlan i , r volt. A találmány szerinti lesalakozó beren-35 dezés szintén fogazott hengerekből áll, azonban ezek elrendezése és működése olyan elveiken alapul, amelyek alkalma­zása lehetővé teszi az eddigi szerkezetek összes fent említett hátrányainak kiküszö­bölését. 40 A találmány szerint a tüzelőberendezés tűzterének alsó nyílását olyan, függőleges vagy ferde szögfelező síkkal bíró éktelü­let mentén egymás mellett sorakozó, fésűs, fogazott vagy tüskés fésűs hengerekből al- 4ö kotott sorokkal hidaljuk át, amelyek hen­gerei közül azok, amelyek az ékf elület egy­egy oldalaihoz tartoznak, egyenlő értelmű, felső palástfelületükön az ékalakú salak­tér belseje felé irányuló forgást végeznek. 50 Az egyes hengerek forgássebessége olyan, hogy az ékalakú salaktér tartalma a ke­resztmetszetek szűkülésének mértékével arányosan gyorsuló mozgással halad át a salaiktéren. Ilymódon a salak teljes meny- 55 nyisége eljut az utolsó hengerpár egymás ellen forgó hengerei közé s ezek között ke­rül ki a salakgyüjtőbe. így a nagyobb sa­lakdarabok sem okozhatnak fennakadást, mert a felettük ék alakban elhelyezkedő, 60 az oldalsó ,,továbbító" hengerekikel kény­szermozgásban tartott salaktömeg oly erő­vel nyomul az utolsó hengerpár közébe, hogy a nagyobb salakdarabok is azonnal beékelődnek és összemorzsoltatnaik. 65 A salaknak az ékalakú salaktérben való megtorlódását úgy kerüljük el, hogy a sa­laktér két oldalán szembenálló hengerek­nek) olyan kerületi sebességeket adunk, hogy a salalkitérnefc minden keresztmetsze- 70 tén az időegységben azonos mennyiségű salak haladjon keresztül. Ennek pedig az a feltétele, hogy a szemben álló hengereik kerületi sebességeiből s a közéjük zárt sa­laktömegeknek az illető hengerek közé eső 75 keresztmetszeteiből alkotott szorzatok ÉT-

Next

/
Thumbnails
Contents