115185. lajstromszámú szabadalom • Száraz falazat és eljárás annak előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115185. SZÁM. VITI/a. OSZTÁLY. — II. 9372. ALAPSZÁM. Száraz falazat és eljárás annak előállítására. I>r. Honigmami Ei icti J. M. mérnök és Bruckmayer Frigyes mérnök Wien. A bejelentés napja 1935. évi június hó 27-ike. A találmány száraz falazat és eljárás ennek előállítására. Falazatok emelésénél az egyes kőrétegek közötti hézagok, tudvalevően, kitöltendők. Ezeket a hézago-5 kat, általában, habarccsal szokták kitölteni, melyet rendszerint mészből vagy más, vízzel elkészítendő kötőanyagból állítanak elő. A megszáradt habarcs szilárdsága a természetes vagy mesterséges 10 kövekből készült falazatok nyomószilárdságát, amelyeken a habarcs egyébként is csak aránylag vékony rétegekben fekszik, kevéssé befolyásolja. Hátránya az ilyen falazatoknak továbbá, hogy a habarcs 15 a köveken csak kis mértékben tapad úgy, hogy a falazat nyírással és nyomással szembeni ellenálása igen alacsony határok alatt fekszik. A köveknek habarcscsal való összekötése kövekeztében a fa-20 lazatba igen sok nedvesség kerül úgy, hogy az ilyen falazatok, különösen kedvezőtlen időjárás esetén, csak nehezen száríthatok. Ugyancsak emiatt télen, fagyban ilyen falazatot nem is építhe-25 tünk. Lebontás után a köveknek újabb felhasználása előtti megtisztítása sok költséggel jár és a kövek értékét csökkenti. A habarcsot befogadó hézagok, a habarcsnak a kőnél jobb melegvezető képessége 30 miatt, melegvezető hidakat képeznek, ami hőszigetelés szempontjából hátrányos. Végül az építésnél szükséges víz beszerzése sok helyen nehézségekbe ütközik úgy, hogy az ilyen területeken kőépületek 35 egyáltalában nem vagy csak nagy költséggel létesíthetők. A habarcs minősége pedig nagy fokban függ az előkészítés és a megmunkálás módjától. A fenti hátrányok megkerülése végett a hézagokat oly anyagokkal is megkísé- 40 relték kitölteni, amelyek felhasználásához víz nem szükséges. Alkalmaztak példának okáért aszfaltot, valamint azbesztet is és az egyes rétegek közötti hézagokat aszfalttal átitatott nemezszalagokkal vagy 4? azbesztpapirossal töltötték ki. Ezek az anyagok olyan drágák, hogy csak ott alkalmazhatók, ahol ezekre feltétlenül szükség van, példának okáért aszfaltot ott, ahol nedvesség ellen feltétlenül védekezni 50 kell. Az aszfaltnak azonban az is hátránya, hogy szilárdságát a hőmérséklettel változtatja és így magasabb hőfoknál nyíróerőknek ép oly kevéssé áll ellent, mint az azbeszt, sőt a rétegeknek egymá- 55 son való elcsúszását elősegíti. Végül ezeknek az anyagoknak húzó- és nyírószilárdsága oly kicsiny, hogy az ezekkel épített falazat szilárdsági tulajdonságai igen sok esetben nem megfeleők. 60 A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy a falazatok hézagaiban említett töltőanyagok eddig elhanyagolt húzószilárdsága és rugalmassága aa egész falzat szilárdsága szempontjából 65 mérvadó fontosságú. A találmány értelmében habarcs helyett oly durva felületű, önmagában szilárd, köztöltő anyagokat alkalmazunk száraz állapotban és pedig úgy a vízszintes, mint 70 esetleg a függőleges hézagokban is, amelyeknek szilárdsági tulajdonságai a fenti