115174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfrekvenciájú üzemhez, különösen nagyfrekvenciájú csévemagokhoz való mágnesezhető anyag előállítására

ilyen töltőanyagot célszerűen nagyértékű szigetelőanyagokat, mint műgyantákat, pl. karbamidnek aldehydek jelenlétében való kondenzációs termékeit, vagy phtálsav 6 kondenzációs termékeit, különösen alde­hydek jelenlétében, vagy ezek származé­kait, vagy polyvynil vegyületeket, mint trolitult (polysztirolt) alkalmazhatunk. Ezeknek az anyagoknak nemcsak jó szi-10 getelőképességük van, hanem fajsúlyuk is kicsi. Miután a mágneses részecskék ily muuon kisfajsúlyú szigetelőköpennyel el­látottak és így az önthető hordozó anyag­ban, pl. viaszban könnyen lebegnek és 45 nem rakódnak le, zárlat keletkezését a le­írt eljárással hatásosan meggátolhatjuk. Mint töltőanyagot alkalmazhatunk to­vábbá falisztet, papiroslisztet vagy más rostos anyagok lisztjét, esetleg márvány-20 port, kaolint, talkumot, szilikátokat, mint olivint, horzsakövet és fémoxydokat. Mint képlékeny vagy önthető anyagot célsze­rűen alkalmazhatunk viaszt, különösen olyan viaszt, melynek olvadási pontja 25 130° körül van, továbbá asztalosenyvet, gipszet, vagy pedig trolitult, karbamid kondenzációs termékeit, amelyek szintén mint a viasz ömleszthetők, illetőleg jól alakíthatók. Mint szigetelő- és töltőanya-30 gokat célszerűen olyanokat választunk, amelyek a hordozóanyagban nem oldód­nak, illetőleg amelyeket a hordozóanyag nem támad meg és általában nem befolyá­sol, nevezetesen olyan anyagokat, ame-35 lyek olvadáspontja magasabb, mint a hor­dozóanyag olvadáspontja. A találmány szerinti nagyfrekvenciájú magok előállítására különösen alkalmas­nak bizonyult a vaskarbonylpor. A mág-40 nesezhető részecskék szigeteléséhez hasz­nált anyag mennyisége a vas súlyának célszerűen 0.5—10%-a, míg a hordozóanyag mennyisége ugyancsak a vasra számítva, 10—100 %, aszerint, hogy mekkora per­• .45 meabilitást kívánunk. Hogy a találmány szerinti eljárással készült nagyfrekvenciájú mag előnyeit bemutassuk, a következő kísérletre hivat­kozunk : 50 0-2 mH induktivitású, H-alakú maggal ellátott cséve készítéséhez 25 drb egyen­ként 0.04 mm 0 elemi vezetékből álló pászmát használtunk. A masszamag vas­karbonylpor és viasz keveréke volt és a •55 mágnesezhető részecskéknek külön szige­telést nem készítettünk. A másik párhu­zamos kísérletnél ugyanezt a mágnesez­hető poralakú anyagot használtuk, a ré­szecskéket azonban egyenként vízüvegből álló szigeteléssel vontuk be és mint töltő-, 60 illetve hordozóanyagot, cementport hasz­náltunk. A vízüveg mennyisége a szilárd anyagnak 1—3-szorosa, a cementpor meny­nyisége pedig a vassúlyra számítva, ugyancsak 1—3-szorosa volt. Az első kí- 65 sérletnél 106 Hz frekvencia mellett a cséve aL josagi tényezője: JJ <C volt; a máso­dik esetben: ~ ~ 320, ugyanazon frek­venciánál. Ez a kísérlet azt mutatja, hogy a mag- 70 ban fellépő veszteségek, melyek legna­gyobb része örvényáramveszteség, a mág­nesezhető részek szigetelése következtében lényegesen lecsökkentek. Nagyfrekvenciájú csévékhez, tekintet 75 nélkül a mag alakjára, célszerűen olyan mágnesezhető anyagot alkalmazunk, melynek permeabilitása a hordozóanyag és a mágnesezhető anyag viszonyának megfelelő megválasztása következtében 80 1—10 között van. Emellett a mag alakja lehet E, H, C, körgyűrű, harang vagy csésze. Ugyanez az anyag célszerűen hasz­nálható nagyfrekvenciájú csévék kiegyen­lítő testeihez, amelyek lemez- vagy csap- 85 alakban készülnek. Az eljárás előnye továbbá, hogy azzal olyan alakú magok (pl. öntés útján is) elő­állíthatók, amelyek préselés útján egyál­talán nem vagy csak nagy nehézségekkel 90 volnának elkészíthetők. Emellett a ki­egyenlítőcsapot befogadó kimetszés vagy furat az öntéssel közös munkafolyamat­ban készülhet. A találmány szerinti eljárás előnyösen 95 használható arra is, hogy azzal oly mág­nesezhető masszát állítsunk elő, amely ilyen nagyfrekvenciájú csévék körülön­tésére alkalmas. Ilyen csévét mutat az ábra, (w) a cséve tekercselése, mely (m) 100 masszával úgy van körülöntve, hogy a massza középső részén az (a) kiegyenlítő­csapot befogadó kimetszés van. A magok gyártásánál eljárhatunk úgy, hogy a masszából öntéssel vagy könnyű 105 sajtolással kívánt profilú rudat készítünk, p. o. H keresztmetszetű rudat és ebből a magokat levágjuk. Az anyagot öntés után hengerléssel is átalakíthatjuk rúdalakura, vagy abból szalagokat hengerelhetünk és 110 a szalagból, illetve annak darabjaiból ál­lítjuk elő a magokat. A találmány szerinti eljárással készült mágnesezhető anyag oly ernyők készíté­sére is használható, amelyeket nagyfrek- llf

Next

/
Thumbnails
Contents