115174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfrekvenciájú üzemhez, különösen nagyfrekvenciájú csévemagokhoz való mágnesezhető anyag előállítására

STA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115174. SZÁM. VJUL/d. (Vil/j.) OSZTÁLY. — 8. 15932. ALAPSZÁM. Eljárás nagyfrekvenciájú üzemhez, különösen nagyfrekvenciájú csévemagokhoz való mágnesezhető anyag előállítására. Siemens & Halske Aktieiig-esellschaft, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1935. évi június hó 5-ike. Nagyfrekvenciával üzembentartott ké­szülékek, így különösen nagyfrekvenciájú csévék vagy nagyfrekvenciájú átvivők magjainak készítéséhez finoman elosztott 5 vasat különféle alakban használtak. így pl. eljártak úgy, hogy mágnesezhető fém­részecskéket egyenként szigetelőréteggel vontak be és az így nyert tömegből présel­ték a magokat. Eljártak akként is, hogy 10 a magokat lamelláltan készítették, mi­mellett az egyes mágnesezhető és nem mágnesezhető rétegeket, pl. a szigetelő­vagy papírosrétegeket a szomszédos réte­gekkel lakk vagy nyomás útján kötötték 15 össze, az így nyert szintén lapalakú ter­méket azután mechanikailag kellett meg­munkálni, hogy abból a kívánt alakú ma­got kapjuk. Nagyfrekvenciájú magokat képlékeny 20 anyagokból, pl. viaszból is készítettek, mi­után a képlékeny és megömlesztett anyagba, annak megömlesztése közben mágnesezhető részecskéket vittek be. Ez utóbb említett magok előnye, hogy azok 25 gyártásánál nem kell nagy nyomásokat alkalmazni, sőt ezek a magok bizonyos körülmények között minden nyomás al­kalmazása nélkül, pl. öntéssel is készít­hetők. Kitűnt, hogy lényeges nehézségek 30 merülnek fel, ha az ilyen anyagból kis­veszteségű magokat akarunk előállítani. Ennek oka valószínűen az, hogy az anya­gok megömlesztésekor a mágnesezhető ré­szecskék részben lerakódnak és így egy-35 mással érintkezve, a kész magban örvény­áram veszteségeket okozó nagyobb töme­geket képeznek. A találmány nagyfrekvenciájú üzemhez való mágnesezhető anyag előállítási eljá­rására vonatkozik, amely eljárással külö- -to nősen jól készíthetők nagyfrekvenciájú csévemagok. Az eljárás lényege abban van, hogy a mágnesezhető, poralakú ré­szecskéket szigetelőbevonattal látjuk el, majd valamely hordozóanyaggal összeke- 45 verjük és önthető vagy képlékeny alak­ban formába öntjük, illetőleg formába csömöszöljük. Ehhez az eljáráshoz nem szükségesek nagy nyomások, hanem leg­feljebb csak akkora nyomás, amely mel- 50 lett az anyag a felhasznált formát még • teljes egészében kitölti. Mivel ehhez a mű­velethez aránylag csekély nyomás szük­séges, a formák kopása is kicsi. A mágne­sezhető részecskéken fekvő szigetelőréteg, 55 illetőleg hordozó meggátolja azt, hogy a részecskék esetleges részbeni ülepedés esetén is egymással villamosan, illetőleg mágnesesen vezető érintkezésbe jussanak. Mint szigetelőanyagot célszerűen sellakot, eo­vízüveget, cukrot vagy cementet alkalma­zunk, vagy két vagy több ilyen anyag ke­verékét. A találmány értelmében a szigetelő­anyaghoz poralakú töltőanyagot adagol- §5 hatunk. Ezt az anyagot a mágnesezhető részecskékhez a szigetelés folyamata alatt keverjük hozzá. Ezzel az eljárással elér­jük azt, hogy a mágneses részecskéket egyenként töltőanyagból való köpeny 70 veszi körül, mely különösen előnyösen működik abból a szempontból, hogy az egyes mágnesezhető részecskéknek egy­mással való érintkezését meggátolja. Mint

Next

/
Thumbnails
Contents