115172. lajstromszámú szabadalom • Hullámszűrő

tán. A transzformátor tekercsek csatlako­zási pontja és a műhálózat földelt oldala között (G) konduktancia van. E műháló­/sattal egyenétékű villamos áramkört a 21. 5 ábrában tüntettünk fel. Itt a középső so­ros kapcsolású impedanciaág középpontja és a föld közé olyan kiegyenlítő áramkör­ágat iktattunk, amely : l /» Zi értékű nega­tív impedanciát tartalmaz és a (G) kon-10 duktanciával soros kapcsolásban áll. A 19. ábra szerint a kiegyenlítő áramkör­ágat T-alakú szakaszba iktattuk anélküli hogy az áramkörágak bármelyikét is szét metszettük volna. Ugyanúgy, mint a 18 15 ábra szerinti megoldásnál, itt is transz­formátor két tekercsét sorosan iktattuk két soros kapcsolású és 1 /2 Zi értékű im­pedancia közé. Az (E) kiegyenlítő ellen állás a transzformátor külső szorítói között 20 párhuzamos mellékáramkörbcn fekszik, míg a (Z2 ) párhuzamos kapcsolású impe­danciaág a, transzformátor tekercsek közös pontjától a műhálózat földelt oldalához vezet. Az egyenértékű villamos áramkö? 25 a 22. ábra szerint a 4 ZÍ értékű negatív impedanciával párhuzamosan kapcsolt (R) ellenállást tartalmaz és az ezekből összetett áramkörág a szétmetszett párhu­zamos ág két félrésze között soros kap-30 esolásban fekszik. Ha a műhálózat, melyet kiegyenlíteni kívánunk, két vagy több párhuzamosan kapcsolt áramutat tartalmaz, akkor meg­állapításunk szerint a célnak megfelel, ha 35 ez áram utak közül csak az egy iket met­sziik szét, mikoris kölcsönös induktanciára nincsen szükség. Az ismertetett megoldás* példája a 23. ábra, amelynél az eredeti szerkezet kettős m-levezetésű, kis frekven-40 ciákat átbocsájtó szűrőszakasz. A soros kapcsolású ágban (Li) induk­tancia van, amely ahhoz az xi tághoz, amely az (Ls) induktanciát és az ezzel sorosan összekötött (C) kapacitást tartalmazza, 45 párhuzamosan kapcsolt mellékáramkörb jn fekszik. A találmány értelmében az (Li) induktanciát két egymással egyenlő részre osztottuk és a (G) konduktanciát egy­részt e részek közös pontjával, másrészt 50 a műhálózat földelt ágával kötöttük ösz­sze. Az egyenértékű villamos áramkört a 24. ábrában tüntettük fel, amelynél a ki­egyenlítő ág tényleg a sorosan kapcsolt ág középpontja ós a föld között fekszik, 55 azonban a (G) ellenállással soros kapcso­lásban komplex reaktancia is összekötte­tésben áll. A 17., 18., 19. és 20. ábrák szerinti meg­oldások használati lehetősége attól a kö­rülménytől függ, vájjon a kiegyenlítéssel 60 okozott beiktatási veszteség, továbbá a (G) kiegyenlítő konduktancia, ha a ki­egyenlítést a 3. ábra szerint foganatosí­tottuk, vagy az (R) kiegyenlítő ellenállás, ha a kiegyenlítés a 7. ábra szerint történt, 65 kicsiny-e. Következménye ennek, hogy a 3. ábra szerint a (G) ellenálláshoz sorosan kapcsolt kicsiny impedancia vagy a 7. ábra szerint az (R) ellenálláshoz párhu­zamosan kapcsolt nagy impedancia nem 70 befolyásolja jelentékenyen az elérhető ki­egyenlítést. A 20., 21. és 24. ábra szerinti egyenértékű áramkörök mindenikének a 3. ábrában feltüntetett szerkezete van és ázok szétmetszett soros kapcsolású ágat 75 tartalmaznak, azzal az eltéréssel, hogy a (G) konduktanciával impedancia áll so­ros összeköttetésben. Minthogy e pótlólag hozzáadott impedanciák nagysága minden esetben csak tört része a szűrő szabványos 80 soros kapcsolású impendanciaágának, azok hatása az átviteli terjedelemben és a gyengítési terjedelem nagyobb részében jelentéktelen. A 22. ábra szerinti egyen­értékű áramkörnek olyan szerkezete van., 85 mint a 7. ábra szerinti műhálózatnak, amelynek szétmetszett párhuzamos kap­csolású ága van, azonban az (R) ellenál­lással külön pótlólag hozzáadott impedan­cia áll párhuzamos összeköttetésben. Ez 90 a párhuzamosan kapcsolt impedancia azonban négyszer olyan nagy, mint a szűrő szabványos párhuzamos kapcsolású impe­danciaága és ennélfogva annak hatása a biztosított kiegyenlítésre nem nagyon 95 káros. Az előzőkben ismertetett érvelés csak azért helytálló, mert a kiegyenlítő ellen­álláshoz soros kapcsolásban hozzáadott impedancia, vagy az ahoz párhuzamos 100 kapcsolásban hozzáadott admittancia aránylag kicsiny. Ez a körülmény a ta­lálmány további módosítására vezet, amelynél a kiegyenlítés tökéletesítése; vé­gett nagy impedanciát vagy admittanciát 105 iktatunk az áramkörbe. Például a kívánt helyesbítési görbe legyen olyan, mint a 25. ábra (29) görbéje, míg az elérhető bet­lyesbítési görbe ugyanezen ábra (30) gör­béje. A 4. ábra szei'inti műhálózat vizsgá- no latából kitűnik, hogy a. (G) kiegyenlítő ellenállás-ág lényegileg levezetés, amely az áramot a szerkezet többi részétől elve­zeti. Az a határfrekvencia közelében ke­vesebb áramot vezet le, minthogy a szűrő 115 képzeleti ellenállása a határfrekvenciához való közeledésnél csökken. A (G) ág még kevesebb áramot vezetne el ebben a kör-

Next

/
Thumbnails
Contents