115172. lajstromszámú szabadalom • Hullámszűrő
tanciája tehát a (15) és (16) pontoknál a 2 (G) ág lekapcsolt állapotában —. Ha Z UK a (G) ágat beiktatjuk, az admittancia az 2 említett pontoknál G -|—— • ^IK 5 Ha a műhálózatot oly impedanciáknak tekintjük, amelyek a (15) és (16) végszon'tók mindkét oldalán levő Z1 K impedanciával egyenlők, a Thevenin-féle elmélet szerint az áramkörben keringő áram erős-10 sége • — V 0 2ZIK ahol V a megszakított áramkör feszültsége a (15, 16) végszorítók között, ha a két impedancia közül az egyiket, például a 15 jobboldali impedanciát elhagyjuk. Ha a (G) konduktanciát iktatjuk be, a jobboldali impedancián folyó áram V-1 -G r/2 -)- -Q- ZI k 2ZI K -jst-1_ "G = 1 + G Z 'IK 20 A (G) konduktancia beiktatásával okozott beiktatási veszteséget neperekben a következő egyenlet adja meg: G „ £0 = -^ahol s a természetes (Napier-féle) loga-25 ritmus rendszer alapja. Ha <í) kicsiny £«•» • 1 +H és ennélfogva kellő pontossággal kicsiny veszteségeket ad a következő egyenlet G . Z„ . 2. Így tehát 4- = i h 30 Ezt az egyenletet úgy kapjuk, hogy az 1. egyenletben £0 értékét behelyettesítjük. Minthogy G értéke állandó, tehát nyilvánvaló, hogy a kiegyenlítő ág beiktatása veszteséget okoz, amely a frekvenciával 3 > változik és egyenesen arányos a műhálózat középső sorosan kapcsolt (ZI K ) képzeleti impedanciájával. Ha a nem módosított műhálózat kisfrekvenciákat átbocsájtó hullámszűrő, • c amelynek k-tényezője állandó a (G) impedancia beiktatásával a 4. ábra szerinti áramkört kapjuk. Ilyen szűrő középső soros kapcsolású (ZiK ) képzeleti impedan- séghez képest kicsiny). ciája az egész átviteli sávban ellenállás, amely zérus frekvenciánál véges értékkel 45 kezdődik és a határfrekvenciánál zérusig csökken, viszont az átviteli sáv terjedelmén kívül ellenhatást fejt ki, amely a határfrekvenciánál zérus értékkel kezdődik és végtelen frekvenciánál végtelen értékig 50 növekszik. A (G) konduktancia beiktatásával okozott veszteség, minthogy a (/ IK) impedanciával arányos, az 5. ábra (17) görbéjével ábrázolható, amelyben (fc ) a határfrekvencia. Ez azonban nagyon alkal- 55 mas nem helyesbített szűrő szokásos veszteségi görbéjének kiegyenlítésére. Ezt a veszteségi görbét az 5. ábrában a (18) görbe ábrázolja, amelynek ordinátája zérus frekvenciánál kicsiny és a határfrekven- 60 cia felé növekszik. A szűrő gyengítését a kiegyenlítő ág beiktatása után az 5. ábra (19) görbéje tünteti fel, amely a (17) és (18) görbék összegezéséből adódik. Az ábrából kitűnik, hogy a gyengítés közel egyenletes 65 az átviteli sáv terjedelmében és a gyengítési terjedelemben a megkülönböztetés tökéletesebb. A példakép felvett esetet a következőkben részletesebben ismertetjük. Vizs- 70 gáljunk olyan szűrőt, amely kisfrekvenciákat átbocsájtó, állandó k-tényezőjű, szórásmentes szűrőszakaszok ismétlődő szakaszaiból áll, amelynek középső soros kapcsolású képzeleti impedanciája úgy, 75 mint előbb'ZI K 1, A Thevenin-féle elmélet szerint a keringő áram . = V 0 2Z^ ahol V a feszültség a középső soros végződések között az áramkör megszakított 80 állapotban. A szórás hatásának figyelembe vétele végett a tekercs ellenállása, amely az átviteli terjedelem nagyobb részében a (ZiK ) impedanciához képest kicsiny, a soros kapcsolású impedancia két (L, L) 85 (4. ábra) fólrésze közé iktatott soros kapcsolású r ellenállással legyen egyenlő. Eí estben az áram V lo 2Zr K + r 90 2Z IK és a gyengítés szakaszonként neperekben 2^) = r r = ~2ZÜT (m e gközelítöl e g> h a 2Z i k " a z
