115171. lajstromszámú szabadalom • Kérirányú távbeszélő átvivő

E gyengítési elemektől eredő torzítás természetesen az erősítő egyik oldalára szorítkozik, míg az az oldal, amely a beszéd áramokat erősíti, gyakorlatilag torzítás 5 mentes. A 3. ábrában feltüntetett elrendezésnél az átvivő egyik oldalán levő mindkét veszteség egy időben fekszik az áramkörben vagy azon kívül, miértis azok 10 független vezérlése nem lényeges. Előnyös az az elrendezés, melynél mindenik erősítő detektor a két gyengítési elem között levő ponthoz csatlakozik vagy ha azokat egy alkatelemmé egyesítjük ama 15 pontnál, amelynél az erősítő detektor mindenik oldalára jut e gyengítési elem veszteségének egy-egy része, aminek célját a következőkben ismertetjük. Tegyük fel, hogy a (Ha) és (H'2

) gyen-20 gítési elemeket elhagytuk és az átvivő fütyülésének megszüntetéséhez szükséges összgyengítést a (Hi) és (H'i) gyengítési elemekben összpontosítjuk. A hatás az átvitel és fütyülés szempontjából ugyanaz, 25 azonban a jelfogók hibásan működnének, ha az egyik vagy mindkét vonalvezeték kiegyensúlyozatlan. így tegyük fel, hogy a jelfogóknak a 3. ábrában feltüntetett helyzetében az (A') vonalvezetéken át 30 beszédáramok érkeznek. Mielőtt e beszédáramok az (E') erősítő detektor bevezetési áramköréhez jutnának, azokat a gyengítési elemek gyengítési hatásuk teljes mértékében gyengíteni fogják. Az-35 után a beszéd áramokat a (D') erősítő erősíti és az erősített beszédáramok jelentékenyen nagyobb nagyságrendű energiával érkeznek a (C) tekercshez, mert a (H'2

) gyengítési elemnek a vonalvezeték-40 kel való összeköttetése megszakadt és az a (H't) gyengítési elemmel egyesült. Ha az (A) vonalvezeték és (B) műhálózat között nincs teljes egyensúly, a (C) tekercsen át a (J) vezetékhez kellő átvitel le-45 hetséges, úgyhogy az (E) erősítő detektor bevezetési oldalához érkező energia nagyságrendje egyenlő vagy nagyobb, mint az (E') erősítő detektor bevezetési áramköréhez érkező energia nagyságrendje. 50 Minthogy az átvitel az átvivőn át úgyszólván pillanat alatt megy végbe, az (L) : tekercs árama egyenlő vagy nagyobb, mint az (L') tekercs árama és az (F) jelfogó nem kapcsolható át. Hasonló nehéz-55 ségek következhetnek be, ha a gyengítési elemeket az áramkör mindkét oldalán bár; mely két szimmetrikus pontban összpontosítjuk. A gyengítési elemeknek az átvivő mindkét oldalán egy elemmé való egyesi- 60 tése némelykor a jelfogó berendezés kívánatos egyszerűsítését eredményezi. Természetesen a berendezésnek az előző bekezdésben körvonalazott feladat feltételeit ki kell elégíteni. Ily berendezést áb- 65 rázol a 4. ábra. Ez a berendezés egyszerűbb ós gyorsabb működése miatt előnyösebb, mint a 2. és 3. ábra szerinti berendezés, nélkülözi azonban a beállíthatóság és megbízhatóság némely kívánal- 70 mát. A 4. ábra szerint a gyengítési elemek nem párhuzamos, hanem soros kapcsolásban vannak és mindannyian egy oldalon fekszenek. Ily módon csupán egy érint 75 kező szükséges azok be-, illetve kiiktatásához és így a 2. és 3. ábrában feltüntetett (G) és (G') kisegítő jelfogók mellőzhetők. Mindenik gyengítési elem két-két (H1

;

H2

) részre oszlik, ami lehetővé teszi, 80 hogy az erősítő detektorokat alkalmas közbenső pontokhoz kapcsoljuk, amint azt az előzőkben ismertettük. A gyengítés- . nek csupán egy jelfogóval való vezérlését sarkított jelfogó használata teszi le- 85 hetővé, amelynél az állandó mágnes állandó vonzó hatása a horgonyra elég erős ahhoz, hogy a horgonyt a 3. ábra szerint használt járulékos sarkító áram közreműködése nélkül bármely működési 90 oldalon az érintkezőn tartsa. A 3. ábrában feltüntetett (F) jelfogó érintkezőinek közvetlenül a gyengítési elemekhez való kapcsolása nem lehetséges, mert n sarkító tekercsek telepe az átviteli 95 áramkörben kattogást okozna. A 4, ábrában feltüntetett berendezésnél az (F) jelfogó érintkezőit az előzőkben ismertetett módon használhatjuk, mert a horgony a fentiekben ismertetett sarkított jelfogó 100 hatása folytán az érintkezőn marad. A 4. ábra szerinti berendezésnél általánosságban valamivel nagyobb mértékben vannak meg ama kifogásolható hatások, amelyek az (F) relé érintkezőinél 105 fellépő kattogástól erednek, amikor az erősítő detektortól hirtelen, nagy csúcsáramok érkeznek. A 3. ábrában feltüntetett berendezésnél az óritkezőknél fellépő kattogás rendszerint nem befolyásolja az 110 átvitelt, mert a (G) és (G') jelfogók nem működnek, illetve nem szabadulnak fel azonnal. A 4. ábra szerinti berendezésnél az érintkezők rezgésétől eredő kattog ás i áramokat azonban közvetlenül a gyengí- 115 tési elemekhez vezetjük. Ez a hatás csök-