115169. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcsöves berendezés

többszörösével egymáshoz képest el van nak tolva, vagyis ez a távolság az elek­tromágneses rezgéseknek az eltérítő s'.ei vek mentén mért látszólagos hulláuiliosz 5 szávai vagy ennek egészszámú többszörö sével egyenlő. Az anódákkal összekö: j-t Lecher-rendszer vezetékeinek ebben az esetben ugyan más-más hosszuk van, a hosszkülönbség azonban önindukciónak a 10 rövidebb vezetékbe való beiktatásával ki­egyenlíthető. A hosszkülönbség azzal is kiegyenlíthető, hogy a Lecher-rendszert a (42) és (43) elektródák síkjára merőleges síkban rendezzük el. 15 Az anódák között kis kapacitást a 6. ábrán látható elrendezéssel is kaphatunk. Ennél a (83a) és (84a) anódák ugyanazon, a tengelyvonalra merőleges síkban van­nak és az anódákat egymástól olyan (87) 20 elektróda különíti el, melynek, mivel (88) feszültségforráson át földelt, az anódák­hoz képest negatív feszültsége van. Az anódák egymással a Lecher-rendszer fe­szültségcsomójához csatlakozó (89) impe-25 dancia útján vannak összekötve, melynek egyik vége földelt. A (87) elektróda nega­tív feszültsége folytán divergáló elektron­nyaláb létesül, mely mindkét anódát fedi és az eltérítőelektródákra kapcsolt fe-30 szültség hatására a két anóda között ide­oda leng. A 7. ábra kapcsolást mutat villamos rezgések gerjesztésére. Ennél a kapcso­lásnál ugyanolyan fajtájú (90) elektron-35 sugárcsövet alkalmazunk, amilyen az 5. ábra szerinti (85) és (86) cső. A (42) és (43) elektródák, valamint a (83) és (84) anódák alkalmas helyeken a Lecher­rendszerrel akként vannak összekötve, 40 hogy csillapítatlan rezgések állnak elő. Az előbbiekben ismertetett kapcsoláso­kon kívül nagyszámú más kapcsolás is lehetséges. így pl. a 4. ábra szerinti kap­csolásban 5. vagy 7. ábrán látható fajtájú 45 csövet alkalmazhatjuk és az anódkör és az antennakör között a 7. ábrán látható kapcsolás szerinti visszacsatolást alkal­mazhatjuk. A találmány alkalmazható olyan katód-50 sugárcsövekhez is, amilyenek a villamos rezgések oszcillográfyaihoz használt csö­vek. A csóvealakú (42) és (43) elektródák a burán kívül is elrendezhetők. E csévélt 55 keresztmetszetének továbbá a körtől el­térő tetszőleges más alakot is adhatunk. Esetleg kívánatos lehet, hogy az elek­tronok sebességét a cső tengelyvonala irá­nyában, ennek megfelelően tehát az el­térítőelektródák mentén való tovaterje- 60 dési sebességet is változtathassuk. E célra a 8. és 9. ábrán látható elektródarendsze­reket alkalmazhatjuk. A 8. ábra szerint az elektronnyalábbal párhuzamos síkban több (106, 107,108,109> 65 és (110) vezetőt rendeztünk el, melyeket egymással (111) kondenzátorok kötnek össze. Egy-egy vezetőszakasz és konden­zátor villamos hossza pl. K hullámhossz­nak felel meg. Az egész az egyik (105) el- 70 térítőe.lektródát alkotja, míg a másik elektróda, amelyet a 8. ábra nem mutat, teljesen megfelelő összetételű és elrende­zésű. A vezetőket a 9. ábrán vázlatosan jel- 75 zett módon (113) feszültségelosztó olyan pontjaival kötjük össze, melyek külön­böző egyenáramú potenciálúak, mimellett a katódától messzebblevő pontok negatí­vabbak. A7, elektronok sebessége ilyen 80 körülmények között az anóda felé csök­ken. Hogy az elektromágneses hullámok tovaterjedési sebességét az elektronok se­bességéhez beigazítsuk, a (105) és (106) elektródák egymást követő vezetői kö- 85 zötti távolságot progresszíve csökkentjük, amint ezt a 8. ábra jelzi. Az egyenfesziilt­ségeket előnyösen feszültségcsomópontok­ban vezetjük be. Az eltérítőelektródáknak a 8. és 9. áb- 90 rán látható kivitele és kapcsolása azzal az előnnyel jár, hogy az elektronnyaláb jobban koncentrálódik. A 10. ábra a találmány szerinti olyan elektronsugárcsövet mutat, amelyben 95 gyűrűalakú (123) elektronnyaláb létesül. A (115) katóda, valamint a (119) és (120) központosító elektródák gyűrűalakúak, egyébként azonban a 3. ábra kapcsán is­mertetett felépítésűek és elrendezésűek. 100 A (127) és (128) árambevezetővel ellátott, csévealakúan tekercselt (126) vezető, ame­lyet a (130) árambevezetővel ellátott, hen­geres (129) elektróda vesz körül, alkotja az eltérítőszervet, melynek mentén elek- 105 tromágneses hullámok fejlődnek és mely e célra Lecher-rendszer vezetékeivel van összekötve, mely rendszert pl. antenna táplálja. A (126) és 129) elektródák közé kapcsolt egyenfeszültség a gyűrűalakú 110 elektronnyalábot koncentrálja és két (124") és (125) anóda köralakú elválasztó vona­lára irányítja. A gyűrűalakú elektron­nyaláb vastagsága változik a Lecher­rendszertől és a (126) elektródára kapcsolt 115 rezgésektől függően, amivel a (124) és (125) anódákkal összekötött körökben vál­toztatható áramot létesítünk.

Next

/
Thumbnails
Contents