115166. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1936. evl október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115166. SZÁM. VH/d. OSZTÁLY. — P. 8474. ALAPSZÁM. Villamos kisütó'cső. N. V. Philips' Gloeilampenfalbrieken cég- Eiiidhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja Í935. évi április hó 15-ike. Németországi. elsőbbsége 1934. évi május hó 3-ika. Ismeretes gáz- vagy gőztőltéses villa­mos kisütőcsövek ellátása a csőfal külső oldalán elrendezett oly segédelektródá­val, mely pl. a csőre felvitt vékony 5 fémrétegből, vagy pedig a falhoz fekvő fémdrótból állhat. Megállapították, hogy az esetben, ha a csövek üzem közben magas hőmérsékletet vesznek fel, amint az nagynyomású hi-10 ganygőzkisütőcsöveknél, vagy pedig oly csöveknél történik, melyek nehezen illó fémek, pl. nátrium, magnézium, kad­mium (azaz oly fémek, melyeknek gőz­nyomása 200 C°-on 1 mm-nél kisebb) gő-15 zével vannak töltve, gyakran az a hát­rány mutatkozik, hogy a csőfal vezetővé válik s azokon a helyeken, melyeken a segédelektróda a fallal érintkezik, elek­trolízis lép fel és az üvegen áram folyik 20 át, ami a csőfal helyi lágyulását idézi elő és a cső megrongálódását eredményezheti. Találmányunk szerint e hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy a csőfal és a fal külső oldalához legalább részlegesen hozzáfekvő 25 segédelektróda között magas hőmérsékle­ten is szigetelő anyagot helyezünk el. így pl. legalább a segédelektróda csőfallal érintkező részét zománccal vonhatjuk be. Gyakran a szigetelőréteget úgy is létre-30 hozhatjuk, hogy a segédelektródát felüle­tén oxidáljuk. A rajzon a találmány szerinti villamos kisütőcső foganatosítási példája látható. Az ábrázolt (1) cső fénysugarak emit-35 tálására való, melyet nemesgázzal, pl. kis­nyomású neonnal, valamint nátriumgőz­zel töltöttünk. A nátriumgőz csőbe jutta­tott fémes nátriumból fejlődik. Elégséges gőznyomás elérésére a kisütőcsövet tete­mesen 200 C° fölötti, magas hőmérsékletre 40 kell hevítenünk. A csőnek két (2) izzóelektródája, vala­mint oly segédelektródája van, mely fé­mes, pl. nikkelből készült, az U-alakú ki­sütőcső közepét körülfogó (3) kengyelből, 45 valamint pl. néhány mm-nyi keskeny (4) fémsávból áll. A (3) kengyelt (5) zománc­réteg borítja, úgy hogy azt a kisütőcső üvegfalától e szigetelőréteg különíti el. A (4) vezető a (2) izzóelektródák valamelyi- 50 kéhez csatlakozik, úgy hogy a segédelek­tródának ugyanaz a potenciálja, mint ez izzóelektródának. Önként értetődik, hogy a segédelektródának a főelektródák vala­melyikétől eltérő potenciált is adhatunk. 55 Előnyös, ha a (4) fémsávot is szigetelő­anyagból való réteggel borítjuk, úgyhogy attól tartanunk nem kell, hogy, amikor a sáv a csőfalat éri, a csőfal e helyen lá­gyul. A (4) sáv pl. oly alumíniumból ké- 60 szülhet, melyet felületén oxidáltunk s így azt vékony szigetelő oxidréteg borítja. Nyilvánvaló, hogy a találmányt oly segédelektródákon is alkalmazhatjuk, me­lyeknek az ábrázolttól eltérő alakjuk van. 65 Gyakran pl. drótalakú oly segédelektró­dát használnak, mely a kisütőcső köré csavarodik. Ily esetben is oly fémből ké­szíthetjük e huzalt, melyet oxidáció út­ján vékony, szigetelő oxidréteggel von- 70 tunk be.

Next

/
Thumbnails
Contents