115163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek alakítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 115163. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — K. 13244. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés fémek alakítására. Kafowi Joliaim gyáros, Wien. A bejelentés napja 1935. évi november hó 30-ika. Fémeknek meleg állapotban való sajtolására különböző eljárások, úgynevezett melegen sajtoló eljárások ismeretesek. Ez eljárások szokásos foganatosítási módjai-5 tói a 111.847. számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás alapelvileg eltér. Az említett szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint a fémet előzetes megömlesztés után kritikus hőmérsék-10 leti közben a megdermedés időpontjában sajtoljuk, mikoris a sajtolás időpontja a fémfelület külsejének megváltozásából szabad szemmel megállapítható. Az ismertetett eljárással a sajtolási munka-15 folyamat a sajtoláshoz eddig szükséges volt, illetve használt húzott rúdanyag származási helyétől függetlenné válik. Az ismertetett eljárással végzett kísérletek azt mutatták, hogy további körül-20 ményekre is figyelemmel kell lenni. Az anyagnak sajtoláskor való sűrítése gyakran nem elégséges és ezért ily esetekben elő- és utósajtolás szükséges. Ezek a követelmények az ismeretes, más melegen 25 sajtoló eljárásoknál is meg vannak, amelyeknél úgynevezett elősajtolási munkadarabokat, például homokmintákban való öntéssel vagy nyomás alatti öntéssel állítanak elő. Az említett eljárásnak főképen 30 következő hátrányai vannak: a) Hólyag- és ráncképződés, ami az elősajtolási alakdarab öntésénél fellépő utánszívási jelenség következménye. A mellékelt rajz 1. ábrájában feltüntetett (b) 85 alakdarabban például (dy ránc van. b) Az utánszívási csatornában, valamint, az Öntvény felületén jelentkező öntési tiöztátlanságok egyenlőtlen eloszlása. Ezektől a tisztátlanságoktól a sajtolási alakdarabban bezáródásck és ráncok ke- 40 letkeznek. Mindkét hátrányt a találmány szerint úgy szüntetjük meg, hogy egyrészt a sajtolási, illetve elősajtolási alakdarabok előállításához használt öntvényeknek 45 gömbszelet alakot adunk, másrészt a sajtoló mintát a következőkben ismertetett különös alakban készítjük el. Ismeretes, hogy az összes mértani testek között a gömb az a test, amelynek a legkisebb 50 felület mellett a legnagyobb térfogata van. Ha tehát a nyers munkadarabnak gömbalakot adunk, akkor ennek más testté, például a rúdanyag helyett használt hengeralakba való alakításakor szük- 55 ségszerüen a felület megnagyobbodása következik be, minélfogva a felület csökkenésétől eredő ráncképződést elkerüljük. E körülmény miatt, amint azt elméletileg igazoltuk, a gömbszelet alakításához 60 szükséges alakítási munkamennyiség kisebb, illetve azonos munkamennyiséggel a sajtolási munkadarab legnagyobbfokú sűrítése érhető el. A gömbszelet gömbmetszési köre a legkisebb kerülettel a leg- 65 nagyobb felületet zárja körül, ami lehetővé teszi, hogy a mindig felfelé törekvő öntési tisztátlanságok minden esetre a gömbszelet legfelsőbb rétegében gyűlnek össze és egyenletesen elosztott állapotban 70 úsznak a felületen. Az ismertetett jelenség tapasztalat szerint a találmány szerinti eljárásnál jobban és egyenletesebben következik be, mint bármely más alak esetében. A gömbszelet alak válasz- 75 tásával, illetve használatánál az után-