115149. lajstromszámú szabadalom • Alsó égésű töltőkályha

Megjelent 1936. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115149. SZÁM. II/LL. OSZTÁLY. — Z. 1949. ALAPSZÁM. Alsó égésű töltőkályha. Zahn Henrik gyárigazgató Fftrtli i. B. A bejelentés napja 1934. évi október hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi május hó 18-ika. A találmány alsó égésű töltőkályha beépített körülvezető huzamokkal az égéstermékek számára. A kályha lényege az ismert kályhaszer-5 kezetekkel szemben az, hogy az elvezető huzamokat alkotó beépített nyelvek a kályhában üreges kamrákat alkotnak, amelyekben a láng- és tűztér közvetlen körzetében feküdvén, az elégetés helyére 10 primer és szekundér levegő alakjában bevezetett égési levegő erősen felmelegíttetik. Emellett a tüzelőanyag töltőtere a kályhaköpeny belsejében oldalt lehet elrendezve, úgyhogy az elégés a rostély fö-15 l'ött oldalt megy végbe, minek folytán tűzöve a léghevítő kamrák között fekvő lángtérbe torkollik. Ez az elrendezés a kályha fűtőteljesítményét igen tetemesen növeli és vele 20 olyan hőfokot érünk el, amilyent az eddig ismert kályhaszerkezetekkel még közelítőleg sem lehetett elérni. Ez a kedvező teljesítmény azon alapul, hogy az új kályha bizonyos mértékben a 25 gáztalanító elv szerint működik, azonban az izzó égésnél a tüzelőanyagból kihajtott gázok nem vonulhatnak el kihasználatlanul a huzamon keresztül, hanem maradéktalanul elégettetnek, amennyiben a 80 gázok lefelé, a tüzelőanyag-töltés szabadon fekvő égési pályája fölött kényszerülnek elvonulni és így biztosan elégnek, kiváltkép, mivel forró szekundér levegő is áramlik be a beépített kamrából, amely 35 hosszú lángot biztosít, ez pedig hathatósan fűti a beépített kamrákat, illetve az ezekben levő levegőt. Emellett a kályha nemcsak nagyértékű fűtőanyagokhoz, hanem mindenféle egyéb fűtőanyagokhoz is alkalmas, beleértve a 40 briketteket és barnaszenet, tehát mindent elégető vagy egyetemes töltőkályha. A rajzon az új kályhaszerkezet háromféle szerkezeti megoldását mutatjuk be példaképpen, vázlatos ábrázolásban; az 45 első megoldás az 1. ábrán hosszmetszetben és a 2. ábrán keresztmetszetben látható; a második megoldást, hasonló módon, a 3. és 4. ábra tünteti fel. Az 50 5. ábra a harmadik megoldást hosszmetszetben mutatja, amely elvileg megegyezik az 1. és 3. ábrabeli megoldással és csak abban tér el, hogy a huzamokat alkotó beépített üreges kamrákat bádogfa- 55 lak határolják, ellentétben az 1. és 3. ábra szerinti kerámiai anyagból készült kamrákkal. A kályha mindegyik megoldásnál a megfelelően kifalazható (1) köpenyből áll, 60 (1') töltőnyílással és (2, 2') elvezetőnyílással; benne (3) rostély van beépítve, amelyhez (4) tüzelőajtó és (5) hamutérajtó vezet. A kályhában a körülvezető huzamot két 65 egymással szemben beépített nyelvalakú (6) és (9) üreges kamra alkotja, amelyek belső terei levegőt bebocsátó (8) és (10) nyílásokkal közlekednek; ezek tolattyúkkal vagy egyéb szabályozószervekkel be- 70 állíthatóan elzárhatók. A (9) kamra fala a kályha fenekéről emelkedik fölfelé, de nem éri el a tetőlapofc, azután pedig a (3) rostély felé lejt. Az ezen a kamrán, illetve annak (10) nyí- 75 lásán beáramló égési levegő, mint primér