115136. lajstromszámú szabadalom • Világítótest

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115Í36. SZÁM. vil/h. OSZTÁLY. G. 8039. ALAPSZÁM. Világítótest. Gerő László elektromérnök Budapest. A bejelentés napja 1935. évi november hó 4-ike. A világítótest célja a fényforrás fénymennyiségét a megvilágítandó térbe oly módon elosztani, hogy a legjobb látási lehetőséget biztosítsa a legkisebb vesztesé-5 gek mellett. A gazdaságos fénytermelés szükségessé teszi összpontosított nagyteljesítményű és nagy fénysűrűségű fényforrások használatát. A jó térvilágítás ezzel ellentétben, 10 kis fénysűrűségű és a térben elosztott megvilágítókat igényel, nehogy a káprázás és egyenetlen elosztású fénysűrűségek miatti alkalmazkodási (akkomodációs) munka ,a szemet működésében zavarja 15 vagy esetleg meg is gátolja. Az eddig ismeretes világítótestek a fentiekben vázolt cél elérésére. főleg szórtfényt szolgáltató fényáteresztő és fényvisszaverő elemeket használtak fel. Annak 20 a felismerése azonban, hogy a fényszóró elfemeknek hatásfoka — a felvett és továbbadott fénymennyiségek hányadosa %-ban kifejezve — rosszabb mint a tükrözőké, tükrös rendszerű világítótestek-25 hez vezetett. A következőkben a leírásban és a szabadalmi igényekben a térnek azon részét, amely a fényforrás középpontján átmenő vízszintes sík alatt van alsó, amely pedig 30 fölötte van, felső térszögnek nevezem. A találmány szerinti világítótest alsó és felső térszögében fényirányító elemekkel körülvett fényforrásból áll, jellemzője a fényirányító elemek kiképzése és elhe-35 lyezése. Az 1. ábrán a világítótest vázlatos keresztmetszete. Az la és lb ábrákon pedig a fényforrásnak és (t) tengelybeli (2') pontpályájának alaprajza van feltüntetve. Az (1) fényforrást — gázizzóifény, 40 elektromos-izzófény és ívfény, elektromos kisülés-sugárzó stb. — a felső térszögben (3) fényelosztó elem veszi körül. A (3) fényelosztó elem felülete mértanilag úgy származtatható, hogy a (t) 45 tengelyű félellipszist vagy félparabolát — az ábra baloldalán ellipszis a jobboldalán változatként parabola van rajzolva — a (T) tengely körül forgatjuk úgy, hogy a (t) tengely (2') pontja alaprajzban kört 50 vagy oválist írjon le (lásd la és lb ábra). Az ily módon keletkező felületből ,(T) tengelyre merőleges síkkal kivágott rész a, (3) fényvetítő elem, melynek elnevezése a következőkben a leírásban és az igény- 55 pontokban elliptikus vagy parabolikus süveg lesz. Az ellipszis forgatásakor (2) és (2') gyújtópontjai által leírt pálya elnevezése a leírásban és az igénypontokban gyujtóvonal. fio Az (1) fényforrás elhelyezése olyan, hogy részben vagy egészében a (3) elliptikus vagy parabolikus süveg rövidebb gyuj fővonalába esik. A (4) fényosztó elem az alsó térszögben veszi körül az (1) fény- 65 forrást. A fényeloszlást a pontozott vonalakkal jelölt fénysugarak mutatják. Az egyenletes fényeloszlás szempontjából előnyös lehet, ha az (1) fényforrást 70 nem közvetlenül a (2) rövidebb gyujtóvonalba, hanem annak közelében helyezzük el. Aközelében kifejezés úgy itt, mint a további leírásban és az igénypontokban a fényforrás legnagyobb mértani hosszú- 75 ságán belül eső távolságot jelent.