115131. lajstromszámú szabadalom • Villás emelő cukorrépához
MAÖYÁR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI íttfctfsÁÍ} SZABADALMI LEÍRÁS 115131. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — W. 6S62. ALAPSZÁM. Villás emelő cukorrépához. Wilke Ottó kisgazda Hohenhameln (llaimover) melletti Har ber-ben. A bejelentés napja 1936. évi február hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1935. évi december hó 18-ika. Cukorrépához való olyan villás emelők, melyeket kézzel működtetnek, számos kivitelben ismeretesek. Mindezek hátránya, hogy a répát az emeléshez nem 5 kellően ragadják meg és hogy az emelő a nyél lenyomásakor kitérhet. Az emelő villája ugyanis a talajban támasztékra rtem talál, hanem csak a villaszárak csúcsa, mely csúcsok a beszúrást köve-10 tőén mélyen a talajban helyezkednek el, kerültek szembe nagy ellenállással. Ennek folytán gyakran éppen az ellenkezőjét érték el annak, amit céloztak, nevezetesen a villa a villaszárak csúcsa körül elfor-15 dult, mert a villa felső vége kisebb ellenállásfelülete folytán a talajba egyszerűen behatolhatott. Ez azt eredményezte, hogy a répa nem emelődött. A jelzett hátrány elhárítását úgy ki-20 sérelték meg, hogy a villa tövénél gerincet alkalmaztak, mely a villa beszúrását követően a talajra pl. talplemez közvetítésével támaszkodott. A villának ekkor e talplemez körül kellett volna fordulnia. E 25 talplemez felülete a villa síkjához képest szögben helyezkedett el. Ez a kis talp azonban, különösen lágy talaj esetében, hatékony támasztékot nem jelenthetett, úgy hogy maga a talp is behatolt a talajba, 30 minek folytán a répát csak lazítani lehetett, a talajból való szabályszerű kiemelése azonban nem volt lehetséges. A jelzett hátrányokat a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy a répaeme-35 lőt oly ásónak alakítjuk ki, mely répavillát hord vagy melynek mellső része répavillaszerű, Ezzel elérjük azt, hogy az ásó beszúrását követően és á nyél lenyomásakor a nagy ásófelület a talajban nagy ellenállásra talál. Az a forgáspont, illetve 40 forgástengely, mely körül az ásó a nyél lenyomásakor forog, a találmány esetében az ásó síkjánál, illetve az ásó síkjában fekszik. A találmány szériát az új emelő szárai 45 kb. egyenesvonalúak és egymástól való távolságuk kb. megfelel a közepes répák átlagos átmérőjének, a villaszárakat azonban bármely más célszerű alakkal is készíthetjük. 50 A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. A rajzon (1) jelöli az ásót, mely a (2) nyélhez van erősítve. Az ásón rendezzük el a (3) répavillát. Az ábrázolt foganatosí- 55 tási példa szerint ezt a villát az ásó lapjával együtt erősítettük a (2) nyélhez, amennyiben az (1) ásót (4) szegecsek erősítik a (3) villaszárakhoz. Lehetséges azonban a fordított megoldás is, mely szerint 60 az (1) ásót erősítjük közvetlenül a (2) nyélhez és a villát erősítjük az (1) ásóhoz. ; A beszúrás könnyítésére az ásó mellső végét tetőszerűen lerézselhetjük, amint ezt a rajz is mutatja. Az ásó felső része 65 ekkor, amint ez ásóknál egyébként is szokásos, oly gerincnek hasznosítható, melyre lábunkkal ráléphetünk, úgy hogy a répavillákon eddig alkalmazott külön gerinc feleslegessé válik. 70 A működésmód a következő:
