115119. lajstromszámú szabadalom • Hernyótalpas jármű

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 115119. SZÁM. XX/a/2. OSZTÁLY. — A. 4010. ALAPSZÁM. Hernyótalpas jármű. „Ansaldo" Societá Aiionima cég, Genova. A bejelentés napja 1935. évi december hő 9-ike. Olaszországi elsőbbsége 1935. évi február hó 28-ika. A találmány oly hernyótalpas jármű, melynél a jármű súlya támasztókerekek vagy görgők közvetítésével adódik át egyes hernyótalpakra. Minden ily módon 5 terhelt hernyótalp hajtókerék és előtét­kerék körül fut. A találmány egyszerű, nagyszilárdságú szerkezetet javasol az előtét-kerék elhelye­zésére és oly szabályozására, melynél a 10 hernyótalp feszültsége változtatható és a lazán lógó hernyótalp újra megfeszíthető. A találmány lényege az, hogy legalább a hernyótalpat feszítő görgők egyike oly emelőn ágyazott, melynek a járművel való 15 összeköttetése a feszítők irányában beál­lítható és mely a függőleges erőket átvivő szerv útján támaszkodik a járműre. A találmány célszerű megoldásánál a függőleges erőket átvivő szerv lengőkarból 20 áll, ahol is a jármű és a görgőfeszítő emelő közötti beállítható összeköttetés lehetővé teszi a lengőkarnak a feszítőgörgő tenge­lyével párhuzamos tengely körüli elfor­dulását. 25 Emellett a görgőfeszítő emelőre csava­rolt ütköző közvetítésével tengelyirányban egy a járművön a feszítőgörgő tengelyével párhuzamos tengely körül forgathatóan ágyazott szervre támaszkodik, ahol is a 30 görgőfeszítő emelő ütközője egy az eme­lőre csavarolt és a járművön forgathatóan ágyazott szerv furatában vezetett hüvely­nek része. A találmány további célszerű kiviteli 85 alakjánál a lengőkar támadáspontja a fe­szítőgörgő forgástengelye és a járművel való beállítható összeköttetés között fek­szik. I A mellékelt rajz a találmány példakép­peni kiviteli alakját szemlélteti. Az 40 1. ábra hernyótalpas jármű egy részének oldalnézete, a 2. ábra részben metszett homlóknézet. A 3. ábra alaprajz, részben metszetben. Az (A) előtétkerék vagy -görgő (1. ábra) 45 lazán forog a (B) csap körül, mely a ke­rék (C) liórdozókarjával mereven kapcsolt. A (C) hordozókarnak egy másik (D) csapján a (G) támasz körül lengő (F) csa­pot vivő (E) támasztóemelő van elren- 50 dezve, ahol is a (G) támasz a járművön mereven megerősített. Az (F) csap (H) üt­közőcsavar közvetítésével (2. ábra) van az (E) emelővel összekötve. A (C) kar az (I) csúszóhenger áttörésén 55 tengelyirányban van átvezetve (3. ábra), mely henger helyzetét mindig a (C) kar helyzete önműködőlég szabja meg. Az (I) henger célszerűen a járművön mereven megerősített (L) támaszban fekszik. 60 A (C) kar hengeres részébe vágott csa­varmenetes rész a kellő hosszúságú, ugyan­csak hengeres (M) hüvely elrendezésére való. E hüvely, melynek belső csavarmene­tei csavaranyaként működnek, az (I) hen- 65 ger megfelelően alakított fészkén nyugszik és. e henger említett áttörésén áthatol. Az (M) hüvelynek tetszőleges helyzetben való elreteszelésére a megfelelő alakú és hosz­szúságú (N) ellenanyát rendezzük el, mely 70 a (C) hordozókar menetes részének por­fogója. Ha a hernyótalp feszes, akkor arra kész­teti a kerék (C) hordozókarját, hogy az (M) hüvely útján az (I) hengerre felfeküd- 75 jön. Az (M) hüvely működtetésékor a (O

Next

/
Thumbnails
Contents