115112. lajstromszámú szabadalom • Gőzüzemű sütőkemence

szállnak le, közben a (12) bordákat fűtik ós végül a (13) csatornán és a (14) csövön át a kéménybe jutnak. Az (5) csőkígyóban levő vize.t a fel-5 szálló gőzbuborékok erős körforgásban tartják. A víz ós a gőz keveréke a (6) csőbe kerül ós annak a vízszintes, vagy csekély mértékben ferde részében a víz és a gőz különválik. A gőz átáramlik a 10 (7) csövön, a víz pedig a (8) cső legalsó részéből a gőzfejlesztő (5) kígyócső legalsó részébe kerül. A gőz a (7) csövön át a (2) és (4) gyüjtőcsövekhez áramlik, innen pedig az (1), ill. (3) fűtőcsövekbe. Az itt képződött sűrítmény a ferde csöveken át visszafolyik a gyüjtőcsövekbe és innen a (8) csöveken át a gőzfejlesztőhöz kerül. E berendezéssel az (5) gőzfejlesztccső 20 térfogatát a fűtőrendszer többi részéhez képest csökkenteni lehet. Tehát a tüzelőanyag mennyiségét annyira csökkenteni lehet, hogy a a akaratlan túlfűtésnél a gőznyomás bizonyos értéket nem léphet 25 túl. A gőznyomás tehát lényegesen a kritikus nycmás alatt maradhat és ezzel elkerülhetők a robbanások. Azonkívül a mindenkori gőznyomás manométerrel állandóan megfigyelhető és így a túlfűtés 30 elkerülhető, ami a Perkins-kemencénél a sok fűtőkör miatt lehetetlen. Mivel a gőznyomás mindegyik fűtőesőben egvforma, azért a hőmérséklet az egész sütőkemencében egyenletes. 35 A tüzelés égési termékei a (20) melegvíztároló (14) fűtőcsövén át elvonulnak. A (20) melegvíztárolóba a víz a (15) víztartályból kerül, ahova vagv beöntik a vizet, vagy pedig a vízvezetékből kerül 40 oda a (19) úszószelepen át. A két tartályt a (16) cső köti egymással össze, melyen rajta van a (17) csatlakozási hely. Levegő és gőz a (18) csövön át kerülhetnek a szabadba. 45 A 4. ábra szerint a párás gőzt előállító berendezést a (40) fűtő kígyócsövön át a kemence fűtőköréből fűtjük. A fűtőgőz (41) csövön beáramlik és a képződött sűrítmény (42) csőből kifolyik. Az elgőzösí-50 tendő víz (43) csőből befolyik a párás gőz tartályába, a (44) legfelső csatornába, itt részben elpárolog, a víz többi része pedig lefolyik a közvetlen alatta levő csatornába és ez így megy tovább a legalsó csatornáig. Az ekként keletkezett gőz a 65 sütőtérbe áramlik a (46) csövön át. Ezen lehetnek lezárószerkezetek is úgy, liogy több sütőteret és esetleg erjesztőtereket is el lehet látni párás gőzzel. Ha a (43) csövön át több víz folyik be, mint ameny- go nyi elpárologhat, akkor a felesleges víz a párás gőztartályban összegyűl és a vízelzáróval ellátott (45) túlfolyócsövön át a szabadba, folyik. Szabadalmi igények: 1. (rőzsÜtőkemencte, azzal jellemezve, hogy a sütőtér'nyomásbiztos fűtőcsövei (1, 3), illetve (2, 4) oda- és elvezetőcsövekkel (7, 8) úgy vannak a mélyebben elhelyezett, az, elgőzösítendő vizet tar- 70 talmazó (5) csőkazánhoz kapcsolva, hogy önmagában zárt, nyomásbiztos fűtőkört alkotnak, melynél a hőátvitel szabályozása a tűz erősségének a szabályozásával történik. 75 2. Az 1. igénypont szerinti sütőkemence kiviteli alakja, jellemezve oly a gőzfejlesztéshez való (5) csőkígyóval, melynek eleje és vége egymással össze van kötve, továbbá jellemezve (6) ősz- so sz-ekötőcsővel a víz és gőz különválasztására, ahonnan a víz a csőkígyó legalsó végéhez folyik vissza. 3. Fűtőtest az 1. igénypont szerinti gőzsütőkemencéhez, azzal jellemezve, hogy 85 a fűtőtest (1, 3) fűtőcsövei oly közös (2, 4) gyüjtőesőbe torkollanak, melyeknek egyik (7) végén a gőz beáramlik, a másik (8) végéből pedig a sűrítmény a gőzfejlesztőbe folyik vissza és ahol 90 a fűtőcsöveknek a gyüjtőoső felé némi esésük van. 4. Párásgőzberendezés az 1. igénypont szerinti gőzsütőkemencéhez, azzal jellemezve, hogy zárt tartályból áll, a 95 sütőkemence fűtőköréből gőzzel van fűtve és benne egymás felett levő (44) csatornák vannak, melyek közül legelőször a legfelső telik meg. 1 rajzlap melléklettel