115105. lajstromszámú szabadalom • Kettősfalú szállítóedény folyadékokhoz, különösen erjedő folyadékokhoz, pl. sörhöz és eljárás az előállítására

lemezből készült kazetták között nem képződhetik kondezvíz és kívülről sem hatolhat be nedvesség. Másrészről a fadongák és a kazetták bádoganyaga közötti 5 ragadószer a Jrothadásmentesen impregnált fa esetleges váladékai ellenében is véd. A fadongák és a kazetták közötti köz benső réteg egyúttal kiküszöböli vagy legalább is tompítja a fa felütődésénől 10 fellépő kellemetlen fémes csengést. A fafelülettel való ragadó összeköttetés folytán a kazettabádog felfekvése mindig sima és ráncmentes. A fémkazetták közötti hézagokat is ki-15 töltjük valamely ragadó szerrel, főleg impregnáló szerrel, úgyhogy az egymással érintkező fémfelületek között tartós tömítést kapunk és e helyeken is lehetetlenné tesszük nedvesség behatolását. Hogy a fa-20 burkolat fenekét is megvédjük nedvességtől és duzzadástól, a fenekeken is elrendezünk nedvességálló közbenső réteg fölött fekvő fémburkolatot. Ez a tömítés és a fémburkolat célszerűen a faburkolat 25 fejvégeit is lefödi nedvesség ellenében. A fadongákat és fenekeket, a bádogkazettákba való beragasztás előtt, impregnáljuk, liogy a fának temészetes nedvességtartalmából folyó redvesedését bizton-30 sággal meggátoljuk és így a fa megőrzi teljes rugalmasságát. A fadongák előzetes kiszárítása nem ajánlatos, mert a fa ezzel sokat veszít szívósságából és rugalmasságából. A farészek impregnálása a kazet-35 tákba ragasztás előtt vagy sóoldatokkal történik, melyek vízhárítók, vagy zsíros vagy olajos anyagokkal, pl. montánviaszszal. Ez utóbbi fajtájú anyagokkal úgy impregnálunk, hogy csupán a fa sejtfalai 40 ivódnak át, de a sejtcsatornák nem töltődnek ki, mert a sejtcsövecskéknek e kitöltésénél a fa szilárdsága ugyan növekednék, de szívóssága és rugalmassága tetemesen csökkenne. 45 Szigetelő, konzerváló és ragadó szerként a farészeknek a kazettákba való beragasztására és a kazettahézagok tömítésére célszerűen tiszta bitumeneket használunk. Ily bitumenek, esetleg magasabb és ala-50 csonyabb olvadáspontú bitumenek elegye, rostos anyagokkal, pl. azbesztgyapottal keverve, sima fémfelületekhez is rendkívül jól tapadnak, jól szigetelnek és úgy állíthatók be, hogy sem alacsony hőmér-55 sékleten, pl. ha az üres hordó télen a szabadban tárol, nem válik rideggé, sem pedig magas hőmérsékleten, pl. ha a hordót forró Aázzel öblögetik, nem válik hígfolyóssá. A faburkolat kazettái és farészei közötti ragadó közbenső réteg pl. oly ke- 60 verék, mely 1 rész 40—50 -nál olvadó petrolbitumen és 3 rész 55—65°-nál olvadó petrolbitumen elegyéből áll. Ennek az elegynek az olvadáspontja kb. 50—55°-nál fekszik; kb. 8% azbesztrost hozzáadásával 65 az olvadáspont kb. 80—85°-ra növelhető. A faköpeny és a fém-béléshordó közötti üregek kitöltésére is használhatók oly bitumenek, ill. bitumenelegyek, 'melyek mindig rugalmasak maradnak és még tii- 70 körfényes fémfelületekhez is rendkívül jól tapadnak. A találmány továbbá oly intézkedésekre vonatkozik, melyek liasszádas fémhordónak a rétegfaköpenybe helyezését lelie- 75 tövé teszik. E célból a rétegfaköpenyt oválissá deformálhatjuk vagy pedig a fémbéléshordó hasát a hasszád helyén bizonyos mértékben a fémhordóba nyomjuk és a benyomott helyet a fémhordónak a 80 faköpenybe helyezése után, eredeti helyzetébe hozzuk vissza. Ez kihúzással vagy belső nyomással történhetik addig, míg a béléshordó hasszádja a faköpeny megfelelő nyílásába nem illik. A faköpeny de- 85 formálása és a hasszádnak benyomása egyidejűleg is foganatosítható. A hasszád végleges rögzítésére, a béléshordónak a faköpenybe helyezése után, célszerűen a faköpenyben elrendezett fémfoglalat való, 90 melyen a hasszád forrasztás vagy hegesztés útján rögzíthető. Arról is gondoskodunk, hogy a béléshordó még hengeres faköpeny esetében is oly alakú, pl. hasas legyen, hogy a folya- 95 dék a hasszádon át maradéktalanul kifolyhassék. A béléshordó a találmány szerint célszerűen aluminiumból készül. Az alumíniumnak a folyadék felé néző oldalán sajátos védőbevonata van. Az alumi- 100 nium és ötvözetei védőbevonat nélkül is jól beváltak ugyan, a serfőző iparban, erjesztőkádak előállításánál, mert az alumínium könnyen tisztítható fém, mely nem teszi a sört fémes ízűvé, de várakozás el- 105 lenére kitűnt, hogy az aluminiumhordók nem válnak be. Miután a hordók belsejét mechanikai úton, pl. súrolással nem lehet tisztítani, a hordó belsejében, már rövid használat után korroziós jelenségek ész- 110 lelhetők. E jelenségek különösen akkor lépnek fel gyorsan és nagy mértékben, ha a lecsapolás után a hordóban meghagyott folyadékmaradék megsavanyodik és a hordó kimosásáig és újbóli megtöltéséig 115 huzamosabb ideig a hordóban marad. A megsavanyosodás különösen nyáron elkerülhetetlen. Vashordóknál a korrozió ve-