115092. lajstromszámú szabadalom • Tartály és eljárás az előállítására

leszedőként hat, míg a (70, 71) markoló a (16) hüvelyt a fejjel együtt a (63) hüvely­ről lehúzza. A markolót ezután úgy mű­ködtetjük, hogy a {16) hüvelyt töbh más :> munkahelyzetbe hozza, ahol a hüvely pe­remrészét. begörbítjük és a (23c) perem­mel kapcsolódó helyzetbe hozzuk, végül pedig a peremmel szilárdan összekötjük, hogy áthatlan kapcsolatot létesítsünk. 10 A (16a) perem görbítésére való szerke­zet célszerű foganatosítási alakját a 15. ábra mutatja. A szerkezet egyik része a szegmensalakú, kitágítható (72) alak­más, melybe a (70, 71) markoló a (16a) pe-15 remet beilleszti. A (73) alakverőnek kö­rülfutó (74) hornya van, mely ívelt ke­resztmetszetű. A (73) alakverő az alak­másban ide-odamozgatható. Ha az alak­verőt a 15. ábrán a szakadozott vonalak-20 kai rajzolt (73a) helyzetből jobbfelé moz­gatjuk, akkor a (16) hüvely felső széle arra kényszerül, hogy a (74) horony felü­letét kövesse, ahol is az utóbbi felület su­gara elég nagy ahhoz, hogy a (16a) perem 25 megtörés nélkül szabadon befelé és lefelé görbülhessen. A peremet annyira görbít­jük meg, hogy annak széle az (55) ho­ronyba hatoljon.. A görbítés alatt a (16) hüvelyre ható tolóerőket a (70) és (71) só markoló fogóknak (70a) és (71a) bordái fogják fel, melyek a hüvely alsó végén a (42) bordáknak megfelelő hornyokkal mű­ködnek együtt. Hasonló bordák vannak továbbá a (72) alakmás részeinek belső 35 felületein is, melyek a (16) hüvely felső végével szomszédos hornyokkal működnek együtt. A meggörbítési művelet alatt a (70, 71) markolók a (16) hüvelyt a (72) alakmás-40 ból eltávolítják és oly helyzetbe hozzák, melyből a hüvely felső vége egy további, szegmensekből álló, kitágítható (75) alak­verőbe hozható, melynek a (72) alakmás­hoz hasonlóan (75a) bordái vannak, me-45 lyek a hüvely oldalfalain levő hornyokkal működnek együtt. Két kisebb, de hason­lóan alakított (76) borda van a (75) alak­verő belső felületén is. Ezeknek az a cél­juk, hogy a tartály felső végének szom-50 szédságában elől és hátul a (78) és (79) hornyokat hozzák létre, melyek a (25) fe­dőt rögzítik. Ha a (75) alakverő szegmen­seit úgy mozgattuk el, hogy azok a (16) hüvellyel kapcsolódásba jutnak, akkor az 55 összecsukható (80) alakmást úgy terpeszt­jük széjjel, hogy az a (16a) peremmel érintkezésbe jusson és arra nyomást gya­koroljon. Ennek következtében a (16) hü­vely fala és a (16a) perem a (23c) karima mindegyik oldalával érintkezésbe kerül és 6C a karima anyaga az (55) horonyba hatol, aminek következtében a perem szabad széle a horonyba nyomul és abban elrete­szelődik. A (80) alakmás alsó részének szelvénye olyan, hogy a (16a) perem fö anyaga a (75a) bordák létesítette hornyok alakját veszi fel. A (<S0) alakmást a (81) tömb veszi kö­rül, mely a (75) alakverőhöz képest eltol­ható és fűtőszerkezetekkel, pl. a (82) villa- 70 mos fűtőtekercseléssel van felszerelve. Az utóbbiakból a fémrészeken át hő vezetődik a (16a, 23c) kapcsolathoz, hogy a termo­plasztikus (18a) ragasztóanyagbevonatnak a (62) pamacsról átvitt oldószerrel meg- 75 kezdett aktiválását fokozza. A ragasztó­anyagot a hő és az oldószer eléggé raga­dóssá teszi ahhoz, hogy a (80) alakverővel kifejtett nyomás hatása alatt a papirréte­gek közé hatoljon, anélkül, hogy azokat 80 telítené. Az így előállított kapcsolat a tartályt merevíti és levegővel és nedves­séggel szemben áthatlan. Habár a (23) fejnek (60, 61) részei meg­felelnek annak a feltételnek, hogy az álta- 85 luk létesített nyílás a tartályban levő anyag kiömlósének megakadályozására könnyű szerrel elzárható legyen, mind­amellett a tartályt még a (25) csuklós fe­déllel is látjuk el. Ez a fedél előnyösen 90 rostanyag-, pl. kéregpapírlapból készül, melynek külső oldalára olyan ragasztó­anyaggal, mely körülbelül 20% szilárd anyagot, beleértve kevés gyantát és kép­lékenyítő szert is, a vékony (25') cellulóza- 95 acetáthártyát erősítjük. A (25') hártya, ha azt a (25) fedél számára alkalmazott lapnak a fedéllé való átalakítására használt kö­lyűk felhevítik, félig képlékennyé válik, de kihűléskor gyorsan megszilárdul, a de- IOI formált rostanyaglapot feszültség alatt tartja és annak eredeti helyzetébe való visszatérését megakadályozza. Az acetát­bevonat továbbá, melyet a célnak meg­felelő festőanyag hozzáadásával bármi- ioi lyen színűre festhetünk, a fedélnek tükör­fényt ad és annak felületét áthatlanná teszi. A fentemlített rostanyaglapot és acetát­hártyát húzó és alakító kölyűk hatásának m tesszük ki, melyek ugyanolyan elvek alapján dolgoznak, mint a (23) fejek elő állítására való szerkezetek. Ezekkel a kö­lyűkkel alakítjuk a (25) fedelet, kész álla­potban oly középső résszel, melyből a llí (25a) borda befelé kiáll. Ez a borda a fe­delet erősíti és merevíti. A fedél hátolda-

Next

/
Thumbnails
Contents