115081. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás rácsvezérlésű kétanódás gázkisülési csövekkel vezérelt izzólámpamozgóképhez

lyekhez a (8/9) illetve (8a/9a) lámpák tartoznak, két egymáshoz képest 180°-kal eltolt. félhullámsor táplálja. Ennélfogva a gázkisülési csövek (4) katódjai mindig' csak 5 egy lámpa áramával vannak terhelve, mert hiszen a gázkisülési csövekhez tartozó lámpák nem egyidejűleg, hanem a fázisban eltolt félhullámsoroknak megfelelően égnek, vagyis az egyik lámpa 10 1/100 másodperccel a másik előtt. Ez azonban a lámpáknak és a szemnek a tehetetlensége mellett nem észrevehető. A kétanódos cső rácsvezérlése ismert módon úgy történik, hogy a fotocellák 15 megvilágítása, illetve elsötétítés® megfelelőleg, a fázisban eltolt két váltóáramíélhullámsorral fázisban következzék be. Lényegében véve a következő folyamat megy itt végbe: elsötétített fotocella ese-20 tében a cső rácsán semmi, vagy csak oly csekély feszültség van, hogy a zárófeszültség nem elegendő, azaz katód és anód között a kisülés létrejöhet és a megfelelő izzólámpa égni fog a váltóáramforrás po-25 zitív félhullámával. Ha a fotocella a következő pillanatban fényt kap, akkor a cső rácsa nagyobb potenciált kap, inert a fotocella feszültségesése most, a csekély ellenállás következtében kicsiny. Az ily 80 módon megnagyobbodott rácsfeszültség most már elegendő a cső elzárásához és a legközelebbi pozitív félhullám alatt a kisülés bekövetkezésének a megakadályozásához, az izzólámpa tehát kialszik. Ez a 35 kapcsolás bizonyos értelemben „negatívan" dolgozik, mert a fotocella megvilágítása a lámpa kialvásának felel meg, és fordítva. A „pozitív" kapcsolás a fotocella és a vele sorbakapcsolt ellenállás egyszerű 40 felcserélése útján valósítható meg; ennél az esetnél a fotocella megvilágításakor a lámpa ég. A már fent említett előnyöktől eltekintve, amelyeket a kétanódos cső alkal-45 mazása nyújt, a fent leírt elrendezés egyszerűsíti a kapcsolást, mert a két fázisban eltolt félhullámsor előállításához! semmi külön kapcsolószervre, mint pl. az erre a célra ajánlott rácsvezérlésű egyenirányító 50 csövekre (gázkisülési csöveikre) nincs szükség. A kétanódos cső előnyei nemcsak kétkét lámpának egy-egy cellával működtetésénél jelentkeznek, hanem a találmány 55 szerint akkor is, ha minden egyes lámpához egy cella tartozik, tehát az izzólámpamozgóképeknél általában használatos fotocellaelrendezésnél, melynél az átviendő kép minden egyes képpontjának egy fotocella felei meg. A 2. ábra mutat egy ilyen í>o kapcsolást, melynek anódköre egyébként egyezik az 1. ábra kapcsolásáéval. A kétanódos (5/5a) csövekhez mindenütt a megfelelő (8/8a), illetve (9/9a) lámpák tartoznak. Az e lámpáknak megfelelő lámpaeso- 65 portok a -(10) transzformátor szekundertekercsének két végéhez vannak kapcsolva. A tekercs középleágazása a gázkisiilési csövek (4) katódjaihoz van kapcsolva. A gázkisülési (6) illetve (7) csövek (3) rácsaihoz két-két (1/1), illetve (2/2a) fotocella van kapcsolva. Amiként a lámpákat csoportonként (8) és (9), ill. (8a) és (9a) tápláljuk, úgy a fotocellákat is csoportokba (1) és (2), ill. 75 (la) és (2a) foglaljuk. A két csoport gyűjtő vezetői a fotocellafesziiltségforrásként működő (11) transzformátor szekundertekercsének végeihez vezetnek. Míg az 1. ábra szerinti kapcsolásnál 80 i'otoeellafeszültségforrásként egyenáramú telepet alkalmazunk, itt váltóáramot használunk. Mint ahogyan fent már röviden említettük, a transzformátor szekundertekercsének középleágazása folytán a két 85 vég között 180°-os fáziseltolódás adódik úgy, hogy akárcsak a lárnpacsoportok, az egyes fotocellacsoportok is egymáshoz képest fázisban eltolt feszültségekre vannak kapcsolva. Tekintve, hogy az itt al- 90 kalmazott alkalifotocellák tudvalevőleg a rácsvezérlésű gázkisülési csövekhez hasonlóan egyenirányító hatásúak, a két fotocellacsoport két egymáshoz képest .180°-ka] eltolt félhullámsor feszültéget 95 kap, mint ezt a 3. ábra mutatja. A vezérlőfeszültség tehát mindig csak egy fotocellacsoportot táplál, tehát az egy bizonyos kétanódos csőhöz tartozó két fotocella közül a rács vezérlését mindenkor 101 csak az egyik végzi. Mivel úgy a fotoeellaáramot, mint a lámpaáramot szolgáltató transzformátorok ugyanarról a hálózatról vannak táplálva, a fotocellák és a lámpák táplálásá- 10 nál egy fotocellacsoport és egy lámpacsoport mindenkor ugyanannál a félhullámsornál működik. Mivel, mint fent említettük, egy félhullám ideje alatt az egy kétanódos cső- 11 höz tartozó fotocellák közül mindig csak az egyik működhetik, és éppenúgy, ugyanazon idő alatt a kétanódos csőhöz tartozó izzólámpák közül csak az egyik kap áramot, nyilvánvaló, hogy egy-egy fotocella 1: egy-egy hozzárendelt izzólámpát vezérelhet. Hogy emellett, mint fent említettük,