115071. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai állítómű

pezve. A (38) zárógerendának, mely alkatrész a 3. és 4. ábrabeli megoldásoknál is meg van, mint ismeretes, a ((56) kapesológörgő minden egyes felemelkedésénél és a 5 pihenőbe való visszaesésénél, egymásután lefelé vagy fordított irányban felfelé, két löketet kell végezni. Evégből a (63) tengelyen (70) lengőemeltyűt alkalmaztunk, melynek (71) vagy (72) csapjával, a két ki-10 metszéssel ellátott (73) emeltyű felváltva kapcsolódik. Az ábra alsó részében az állítótárcsaoak azt az alaphelyzetét tüntettük fel, me'yben a (66) kapcsológörgő pihenőben van. Ha a 15 (64) kötéltárcsa forgatása közben a (66) kapcsológörgő pihenőjéből felemelkedik, akkor a (68) rugó a (73) rudat lefelé húzza. A (73) rúd magával viszi a (72) csapot és eközben a (70) himbát a (63) tengely körül "20 az óramutató értelmében elfordítja. Ennek következtében a (38) zárógerenda először mozdul el lefelé. A kötéltárcsa további elforgatása közben az állítótárcsa excentrikusan esztergált agya a (73) emeltyűt balra 25 tolja, miközben a (71) csap a (63; rúdba, fog és a (72) csap ki van iktatva, mint azt a 6. ábra felső részében feltüntettük. Ha a (64) kötéltárcsa mozgásának végén a (66) kapcsológörgő a rajzom rajzolt helyzettel át-30 lósan szembenfekvő pihenőbe fog", akkor bar a (73) emelő MFelé mozog, a (71) csap útján a (70) bimbó', továbbmozgatja az óramutató irányáb-m. úgy hogy a (38) zárgerenda lefelé mozgásának második részét ?i5 végzi. A (66) kapcsológörgő felemelkedésekor és a (73) rúd, valami]ít a (38) zárógerenda ugyanakkor történő lefelé mozgásakor, a (69) kilincs is kiiktatódott. Ha azonban a 40 (38) zárógerenda rögzítve van, a vágányút tehát zárva van, akkor a (73) emeltyű nem mozgatható lefelé. Ez a körülmény lényeges drótszakadás esetén, mert ekkor a (66) kapcsológörgő kiikta-45 tása következtében a (69) zárnak nem. szabad kiemelkednie. A (65) emeltyű tényleg csakis a (68) rugó útján hat a (73) rúdra és a (69) kilincsre anélkül, hogy ezeket elmozdítaná. 50 A 7. ábra állítócsoport oldalnézete kiiincses megoldás esetén. A zárógerenda mozgásait itt kényszerpálya viszi át, az egyik végével abban elmozduló (74) emelőre. Ezt a (74) emelőt és a (75) záróemelőt 55 (68) rugós kapcsoló köti össze egymással. Minden egyes állítógörgő egv-egy eddig ismert retcszelő-állítót helyettesít. Hasonló módon képezhetjük ki a 8. ábrában oldalnézetben feltüntetett, jelzők állítására való állítótárcsa-csoportot. En- 6f) nél a megoldásnál is kényszerpálya vezeti a (74) emelőt, melyet a (68) rugós kapcsoló köt össze a (76) tengellyel. Ez a. tengely önmagában ismert módon zárja a (77) vágányvonórudat és mozgatja a (78) 65 jelzőtolórudat. A találmány szerinti állítómű rendkívül egyszerű. Alkatrészeinek száma az eddig ismert állító-emeltyűs berendezések alkatrészei számának %-ét sem éri el. 70 Emellett kezelhetősége könnyű és az alkatrészek alakja is egyszerű. A 9. ábra oly megoldást mutat, amelynél a terelőtárcsák a függőleges mentén egymásközé nyúlnak. Egy-egy alsó és 75 felső tárcsapár közét (79) illesztődarabok szabják meg. Ha elegendő hely áll rendelkezésre, akkor egymás előtt két tartóvasat is elrendezhetünk és a tárcsákat nem a függőleges, hanem a vízszintes gO mentén rendezhetjük el, xigy mint azt a 10. ábra mutatja. A 11. és 12. ábrák az elrendezés más lehetőségeit mutatják. A 11. ábra jelzőfeszítőmű oldalnézete. 35 Az új megoldásnál öt egységet egyetlen csoportba foglalunk össze és közös csapágybakban ágyazzuk. A feszítőmű egy súlyos és csak négy (85, 86, 87) és (88) terelőgörgője van az ismert szabványos meg- 90 oldás (6) görgőjével szemben. Az egyes terelőgörgők egymással szemben el vannak tolva. Új ennél a megoldásnál a zár kiképzése is, mely a súly megemelését egyoldalúan feszített drót esetén meg- 95 gátolja. A (85) és (86) kötéltárcsák oly (89) tartón vannak, mely a feszítőmű (90) karján forgathatóan ágyazott. Ha az egyes drótszálak feszültségei között lényeges különbségek vannak, akkor a (89) hordozó 10 balra vagy jobbra fordul el és a (91) foga srudat a (92) vagy (93) zárópofák felé mozgatja. Az ilyen csoportfeszítőmű sokkal keskenyebb és olcsóbb, mint öt ismert fe- JO szítőmű együtt. Hasonló módon képezhetők ki a váltófeszítőművek is. A 12. ábra csoportos feszítőmű olyan megoldása, amelynél nincsen záróberendezés. A záróberendezésnek tudvalevően u az a hátránya, hogy átállítás közben nem kívánatos holtjárási utak keletkeznek, amelyek löketveszteséget okoznak. A záróruda.k és zárak helyett a 12. ábrabeli megoldásnál egyetlen (94) segédzárósúlyt al- l: kalmaztunk, amely az erőt a (95) tengelyen