115023. lajstromszámú szabadalom • Csigafúró

MAGYAR KIKÁLY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 11 5023. SZÁM. XVl/il. OSZTÁLY. — L. 6989. ALAPSZÁM Csigafúró. Lackner Imre kereskedő Wien. A bejelentés napja 1935. évi november hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi május hó 20-ika. Tudvalévő, hogy a fémek megmunkálására való csigafúróknak rendszerint két, az ú. n. fúrómellen fekvő, egyenes metsző éle vagy ú. n. metszőajka van, melyek a 5 í'úrócsúcson lévő éltől kifelé haladnak és egyenes alakúak. Ezzel szemben a találmány szerint mindkét metszőéi vagy ajak a fúróosúcson lévő éltől bizonyos távolságban kezdődőleg homorú, még pedig oly 10 alakú, hogy mindegyik metszőajak homorú külső részének a csúcson lévő élhez csatlakozó belső részével való metszéspontjánál tompaszögű sarok létesül és hogy az említett metszéspont a metsző-15 ajak végpontjait összekötő egyenestől nem tér ki sziámbavehető mértékben. Azt találtam, hogy az így szerkesztett csigafúrók a szokásos csigafúrókat jelentékenyen felülmúlják, mert időegységenként 20 jóval nagyobb metszőteljesítményt adnak, illetve azonos előretolásnál és fordulatszámnál sokkal kisebb az erőszükségletük. Emellett a találmány szerinti fúrónak kopással szembeni ellenállóképessége a 25 szokásos csigafúrókéval legalábbis egyenértékű, sőt sok esetben nagyobb. A fúrónak ezek az előnyei a jelenkori üzemekben, hol a metszőteljesítménynek lehető legnagyobb mérvű fokozására kiváló mi-30 nőségű ötvözött szerszámacélokat alkalmaznak, különösen nagymértékben lépnek előtérbe. Javasoltak' már oly csigafúrókat, melyeknél a két metszőajak domború és ho-35 morú részekből tevődött össze, de egymástól oly különböző alakítiásúak voltak, hogy mindegyik metszőajak csak a maga domború részével metszett, még pedig a fúrt lyuk fenekének más gyűrűövét mun- 40 kálta meg, mint a másik metszőajak. Ennél a szerkezeti alakításnál a metszőajkaknak. csak egy része volt a metszőmunkához kihasználva és így ez a rész oly túlterhelést kapott, hogy a metszőteljesít- 45 miény lényegesen kisebbre adódott, mint a találmány szerinti fúrónál, melynek két metszőajka magában véve ismert módon egymással egybevágó alakú. Egy másik korábbi javaslat szerint egyenes fúrónál, 50 azaz nem csigafúrónál, nagymértékben görbülő, homorú metszőajkakat alkalmaztak, melyeknek görbülete már a csúcson lévő metszőélnél kezdődött. Ez a megoldás a fúró csúcsát gyengítette és í(

gy az 55 gyorsan kopott. Ez a hátrány egy másik javaslat szerinti fúrónál is fellépett, melynél mindegyik metszőajak két, nagymértékben görbített, homorú részből állott, melyek közül a belsőrész a csúcson lévő eo élhez csatlakozott. Ennek a fúrónak lényeges sajátsága azonban az volt, hogy egy-egy metszőéi két homorú része közötti metszéspontban nagymértékben kinyúló sarokrész oly hegyes, illetve éles volt, gg hogy nagymérvű igénybevételeknél, mint amilyenekkel a jelenkori üzemek járnak, rövid idő múlva elpusztultak volna. A rajz 1. és 2. ábráin a találmány szerinti yg csigafúró megoldási alakja nagyobb léptékű oldalnézetben, illetve felülnézetben látható. A csigafúrónak mindenekelőtt két, az (1) mellfelületeken lévő metszőéle vagy ajka van, melyek az eddigelé szokásos alakításnál az (a) egyeneseknek megfelelő ala-