115010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyag előállítására
zását fogja előidézni, minél fogva bizonyos esetekben kívánatos lehet a viszkozosság csökkentése a. célból, hogy a tüzelőanyag hatásosan szállítható és használ-5 ható legyen. Erre a célra viszkozosságcsökkentő szereket, pl. naftalint adagolhatunk. A víznek a mozgékony tüzelőanyagban való emulgálása és benső eloszlatása kö-10 vetkeztében azt fogjuk tapasztalni, hogy ha a tüzelőanyagot égőben égetjük el, ez utóbbi tiszta marad, minthogy a víz diszszociálása akadályozza az olaj vagy szén szénhidrogénjeinek részleges elégését és 15 ezzel meggátolja koksznak az égőn való lerakódását. Azt találtuk, hogy víznek az olajhoz vagy stabilizált olaj-szén-keverékekhez a találmány szerint való adagolása az el-20 égés intenzitását figyelemre méltó módon fokozza, mint azt a kizárólag példaképpen alant közölt összehasonlító kísérletek mutatják: Csöves kazánban két óra hosszant olyan 25 olajjal tüzeltünk, melynek fajsúlya (15.55 C°-on) 0.947, lobbanáspontja S7.7S C", viszkozossága pedig, 37.78 C! , -on 1-os számú K'cdwood-viszkozimétercu mérve, 480 másodpere volt. A kísérlet időtartama alatt 30 kereken 5000 kg 7.03 kg/cm2 nyomású gőzt termeltünk, kereken 454 kg ilyen olaj eltüzelésével, melynek fűtőértéke 47150 kg kalória volt és a kísérlet adataiból az elégés hatásfokát meghatározva, azt 67,2%-35 nak találtuk. Az elégés átlagos középhőmcrsékleto a kísérlet folyamán 1280 C° volt. Ezután azonos körülmények közt újabb tüzelési kísérletet végeztünk ugyanolyan 40 olajjal, melyben azonban elégetése előtt Ys% keményítőnek emulgálószerkénti használatával 4% vizet emulgáltunk volt és az e kísérlet adataiból meghatározott elégési hatásfokot 67.7%-nak találtuk. 45 E kísérilet alatt az átlagos középhőmérséklet 1300 C° volt. Ezenfelül azt találtuk, hogy míg nem kezelt vagy száraz olaj használatánál a láng alatt képződő kokszíleralcódás tetemes mennyisége miatt az 50 égőket miden 4 órában tisztítani kellett, a vizet tartalmazó olajnál tisztítani csak 12 óra múlva kellett, 3-Z&Z cl víztartalmú olaj 6 óra alatt kb. feleannyi kokszlerakódást hagyott hátra, mint amennyi az ógő-55 kön az előző kísérletnél 4 óra alatt keletkezett. Azonos körülmények között ugyanazon alapanyaggal, azaz „Anglo-American Petroleum" olajjal, melynek viszkozossága az 1. sz. Redwood-viszkoziméteren mérve 60 480 mp volt, egy harmadik kísérletet végeztünk, melynél 4 rósz vizet adtunk 100 rész olajhoz, amelyet % rész keményítő és % rész, a vízben feloldott borax-szai tartottunk emulzióban és % rész nátrium- 65 kloriddal, amely ugyancsak a vízben volt feloldva. Megjegyezzük, hogy a nátriumklorid, noha normális körülmények között elégést késleltető szerként hat, késleltető hatását 70 itt, nézetünk szerint, csupán az elégés sebességére (ami alatt a percenként elégetett tüzelőanyag mennyiségét értjük kg-okban kifejezve) gyakorolja, míg a bórvegyület adagolásának figyelemre- 75 méltó hatása van az elégés intenzitásának fokozására. E kísérletnél az elégés hatásfokát 74.35%-nak találtuk, az elégés átlagos középhőmérséklete pedig 1320 C° volt. 80 Olyan stabilizált szén-olaj-keverékeknél, melyek vizc-t tartalmaznak ós olyan stabilizált szén-olajkeverékeknél, melyek a víztartalom mellett még égést elősegítő szereket is tartalmaznak, hasonló kísérla- 85 tek esr-tén hasonló hatásfokcmclkcdésekst tapjsszíalunk. Kielégítő elégést értünk el olyan olajokkal és .stabilizált olaj-szén-keverékekkel. melyeknek víztartalma 10%-ig is ter- 90 jedt, noha ilyen esetekben az égés hatásfoka nem volt olyan magas, mint alacsonyabb víztartalomnál. Ily módon azonban lényegesen olcsóbb tüzelőanyaghoz jutunk, amely a nem kezelt olajéval 95 egyenértékű hatásfokú, mimellett ehhez még az égők tisztaságának további előnye járul. A találmány szerint eőlállított tüzelőanyagok belső el égésű gépekben is alkal- 10< masak, pl. az öngvulladású típusokban. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vízzel kevert folyékony vagy mozgékony C-tarta.lmú tüzelőanyagok, pl. olaj vagy szén-olaj-keverékek, elő- 10! állítására, melyet az jellemez, hogy a vizet az olajjal vagy szén-olaj-keverékkel valamely kolloid tulajdonságú anyag, mint pl. kazein, vagy pedig szénhidrát, pl. keményítő segélyévsl m emuigáljuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az emulgálást az olajnak és víznek, vagy pedig a szén-olaj-keveréknek és m
