114988. lajstromszámú szabadalom • Önműködő védő- és jelzőberendezés, különösen vasúti átjárókhoz és hasonlókhoz

( értelmében való kapcsolási vázlatok szerinti kombinációinál oly változások, amelyek a sorompók megemelésének vagy leeresztésének művelete közben következ-5 nek be, vagyis az oly változások, amelyek az (Sl) vagy (S2) vetélők (14) vagy (24) vetélőtekercseinek eredeti áramkörét megszakítanák, az éppen mozgásban levő sorompókra semmiféle hatással nincsenek, 10 mert mindjárt az első impulzus után, ame• lyét az egyik vagy a másik vetélőtekercs kapott, magában a vetélőbén jön létre a saját és független áramkörhöz való kapcsolat a vetélőtekercstől az (53) telephez, 15 amelyet már megemlítettünk. Ilykép a '" vetélők mindaddig zárva tartatnak, míg saját áramkörük a (28) vagy (29) kontaktusok nyitásával meg nem szakad, ami az erőművi (P) átkapcsoló révén csak akkor 20 következik be, ha a sorompók az egyik vagy a másik véghelyzetükbe értek. Az új önműködő védő- és jelzőberendezéshez való kontaktuskészülékeknek a pálya sínkontaktushelyein való megfelelő 25 elrendezését a következőkben két foganatosítási példában írjuk le. A kontaktuishelynek az 5. ábra szerinti elrendezésnél azt a követelmény állítjuk fel, hogy a mozgásban levő jármű az előre 80 meghatározott helyen csak az egyik irányban való menetnél adjon impulzust, míg ellenkezői irányban való menetnél ugyanazon a helyen ne jöjjön létre impulzus. Ez az 5. ábra szerinti berendezés lénye-35 gében két (E, F) kontaktuskészülékből áll, amelyek ugyanazon (S) áramkörbe sorosan kapcsoltak, még pedig úgy, hogy az első (E) kontaktuskészülék az impulzusleadás előtt ezt a közös (S) áramkört tar-40 tósan nyitvatartja. Ellenben a második (F) 'kontaktuskészülék, amely az (E) készülék közelében van, az impulzusleadás előtt tartósan zárva marad. Ha a jármű a kontaktusokon a választott sorrendben, 45 vagyis a nyílirányban elhalad, úgy előbb az (E) kontaktus záródik és minthogy eközben az (F) kontaktus állandóan zárva volt, a megfelelő impulzus hatásossá válik. Ha a jármű az (E) és (F) kontaktuso-50 kon az ellenkező irányban halad el, az (F) kontaktus még az (E) kontaktus zárása előtt késleltetve nyílik, amiáltal a közös hozzávezetés megszakad és az impulzus még akkor sem érvényesülhet, ha 55 az (E) kontaktus utóbb záródik is. Emellett az (F) kontaktuskészüléket célszerűen úgy rendezzük el, hogy az nyitás után eredeti zárt állapotába késleltetve tér vissza, amit pl. megfelelő fékezőka taraktus alkalmazásával érhetünk el. Az 60 egész tehát (E) pillanatkapcsolót és (F) időzőkikapcsolót képez, amelyek sorosan kapcsoltak. Eme (E) és (F) készülékeknek a távolságát, valamint az (F) kontaktusnál az eredeti zárt állapotba való késleltetett 65 visszatérést a kívánt felteteleknek megfelelően választhatjuk meg. A védő- és jelzőberendezes szükség esetén a 6. ábrabeli kontak uiskészülékkel is felszerelhető, amely úgy van kiképezve, 70 hogy (pl. a vasúti átjárónál) a szándékolt kontaktuszárás célszerűen csak a jármű utolsó tengelye mögött, ill. az egész mozgó vonat mögött következhetik be. Világos azonban, hogy ez a berendezés előnyösen 75 alkalmazható más biztonsági célokra is. A berendezés lényegében olyan, hogy a jármű a sínt nyomja, a sín pedig a két (G) és (H) kontaktuskészülék egyikének nyomott (i) részére fejt ki nyomóhatást. 80 (6. ábra). A nyomott (i) rész azután a (j) emelőnek és egyúttal a (k) emelőnek rövidebb részére fejt ki nyomást. Azonban más hasonló szerkezetet is alkalmazhatunk, amelynek az a célja, hogy az (i) résznek 85 lényegileg kicsiny mozgásait a kívánt arányban megnövelje (pl. hidraulikus úton, fogaskerékáttétel révén, stb.). A két (j) és (k) emelőkar tehát eközben gyorsan felemelődik. Visszafelé mozgásúkat 90 azonban, amely súlyok, rugók vagy más alkalmas eszközök hatása alatt kónyszermenetűleg következik be, egyenlőtlenül fékezzük és pedig megfelelő hidraulikus vagy pneumatikus berendezés vagy ka- 95 taraktusok révén, a mozgatott nehéz (k), (j) tömegek egyenlőtlen gyorsítása révén vagy kerékmű segélyével. A (j) és (k) emelők kezdeti helyzetében az (1), (m) kontaktusrészek nem érintkeznek. Amint 100 a nyomás a sínre megszűnt és ezzel megszűnt az (i) résznek a rövidebb (j) és (k) emelőkarokra való nyomása is, e két, emelő kezdeti helyzetébe tér vissza, ill. e két emelő rövidebb karjának az lesz a 105 törekvése, hogy ismét hozzátámaszkodjék az (i) részen való eredeti támasztékához. A (j) és (k) emelők nem egyenlő sebességgel történő visszavitele következtében az (1) és (m) részek közötti eredeti távol- no ság annyira megváltozik, hogy a magával vitt (1) és (m) részek a (j) és (k) emelők visszavitelénél egymással érintkeznek, miáltal (I) és (m) között a kontak- . tus záródik. Ha a két (1) és (m) kontak- 115 tusrész egymással érintkezik, úgy a korábbi állapottal ellentétben a (j) és (k) emelők rövidebb karjai nem ugyanazt a