114965. lajstromszámú szabadalom • Betéttest, különösen sűrűbordás vasbetonfödémekhez, valamint ily betétestekből előállított födém

megoldása szerint a két szimmetriás féltest külső oldalán is alkalmazunk kiüthető falrészeket és ezek mögötti (befelé eső) üregeket, melyek tehát az imént említett 5 falrészek kiütése után megnyílnak és így a két-két betéttest között létesítendő födémbordák vagy tartók végéthez csatlakozó, a tartó fejlemezónek vagy övének formálására alkalmas üregeket alkotnak. 10 A találmány további fontos előnye, hogy a vasbotonfödém különböző helyein, a változó nyomatékoknak megfelelően elhelyezendő, különböző vasbetéteknek eddigelé el nem ért, a vasbetonszerkezetek 15 szilárdsága szempontjából igen kedvező, következő rendszerű elhelyezését teszi lehetővé. Magában véve ismeretes, hogy kéttámaszú tartók esetén a kiszámított vaske-20 rcsztmctszctck, célszerűen, két csoportra bontandók, melyeknek elemei váltakozva úgy helyezendők el, hogy az egyik csoport egy-egy eleme az egyik borda alsó, húzott övében, mint alsó egyenes vasbe-25 tét, a másik csoport egy-egy eleme pedig a következő bordában, mint hajlított vasbetét, nevezetesen mint a borda alsó övéből a felső övébe (a negatív nyomatékok és nyíróerők helyén) felfelé hajlított bc-30 tét helyezendő el. Több támaszú tartók esetén a kétféle (egyenes és hajlított) vasbetét célszerűen, hosszirányban is váltakozóan vagyis úgy helyezendő el, hogy a, hajlított vasbetét az egyenes vas-35 betéteket tartalmazó bordának (a támaszon túl) a hosszirányt! folytatásába eső bordába kerül, a födém következő hosszszelvényében pedig a kétféle Letétet hasonló, folytatásos, de fordított irányú el-40 helyezéssel és így tovább, váltakozva, alkalmazzuk. Ezenkívül azonban, többtámaszú tartók esetén, a támaszokra való felfekvés vagy beépítés körzetében, tehát a nagy negatív nyomatékok és a nyíróerők .45. helyén, további vasbotétek, úgynevezett felső „úszó" vasbetétdarabok is elhelyezendők, ami eddigelé azzal a hátránnyal járt, hogy az úszó vasbetétek minden felfekvési helyen, tehát mindenütt, ahol 50 akár az egyik, akár a másik irányból felfelé hajlított vasbetételemek voltak, az utóbbiakhoz oly közel értek, hogy a beton sok esetben nem burkolta kellőképen a vasbetéteket, ami a vasbetonszerkezetek .55 szilárdsága szempontjából tudvalevőleg hátrányos. Ezzel szemben a találmány, az eddigiektől teljesen eltérő, előnyös módon, lehetővé teszi, hogy az úszó vasbetéteket a jellemzett betéttest két szimmetriás fele között megnyitott üregben léte- 60 sített további közép-bordában (melyben egyébként más vasbetétek nem helyezendők el), a többi vasbetéttől teljesen függetlenül helyezhessük el, amivel elérjük, hogy a födémben vasbetétek sehol sem 65 találkoznak. Ez a megoldás azonban nemcsak az említett szilárdsági szempontból előnyös, hanem a vasbetétek szerelése tekintetében a födém megépítését is megkönnyíti. 70 A rajzon a találmány szerinti betéttestekből előállított födém megoldási példája látható. Az 1. ábra a födém részleges keresztmetszete, a pozitív nyomatékok helyén. A 75 2. ábra a födém részleges keresztmetszete a negatív nyomatékok illetve a nagy nyíróerők helyén. A 3., 4. és 5. ábrák háromtámaszú tartókat tartalmazó födém kisebb léptékű, 80 vázlatos hosszmetszetei a három (harántirányban egymást követő) tartó helyein. A 6. ábra a födém még kisebb léptékű, részleges, vízszintes metszete. A 85 7. ábra a hozzátartozó nyomatéki és nyíróerő-ábra. Az 1. ábrán látható betéttestek mindegyike két szimmetriás (al) és (a2) félből áll, ahol is két-két szomszédos betéttest 90 (b, b) oldalfalai között az (m) bordák létesíthetők, melyek alsó végének határolására mindegyik betéttest alsó lapjának szélén, mindkét oldalon, egy-egy (c) nyúlvány van. Két-két szomszédos betéttest (c) 95 nyúlványai, célszerűen, teljesen összeérnek úgy, hogy egységes mennyezetfelület létesül. A (b) oldalfalak (d)-nél kissé hornyoltak, hogy alsó végükön, a kisebb fesztávolságoknál fellépő, negatív nyomaté- 100 koik okozta., alsó nyomásokra való tekintettel is, valamivel vastagabb (m) borda létesüljön. Súlycsökkentés végett a betéttestnek mindenekelőtt (e) üregei vannak. Ezenkívül a betéttest felső részének kö- 105 zepén (f) csatorna van, melybe szintén betont csöniöszölünk. A födém ama. részeiben, melyekben csak (p) pozitív nyomatékok (7. ábra) hatnak, az (m) bordák állandó keresztmetszetűek. A födém eme ré- 110 szében a nyomófeszültségek a födém tetején lépnek fel és azokat részben az (m) bordák, részben az (f) csatornákat kitöltő beton, részben pedig a betéttestek felső lapja veszi fel. A nyomófeszültségek át- 115 adásának folytonosságát úgy érjük el, hogy mindegyik betéttest két harántszélén egy-egy (t) horony van (4. ábra), ahol