114928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bombák helyes ledobási időpontjának meghatározására repülőgépekhez

MAGYAR KIRÁLYI #E£1|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114928. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — G. 7877. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés bombák helyes ledobási időpontjának meghatározására repülőgépekhez. Actieng-esellschaft C. P. Goerz Optische Anstalt Actiová spolecnost K. P. Goer/, opticky ustav, cég Bratislavá-foan. A bejelentés napja 1935. évi iebru&r hó 26-ika. A találmány célja új eljárás és új ledobó célzóberendezés létesítése, amelynek az ismertekkel szemben az az előnye, hogy a bombák ledobását abban az eset-5 ben. 'ha a célt a ledobás időpontjában esetleg felhők takarják el, a kellő időpontban nagyobb biztonsággal létesíthetjük, mint eddig. Az előfeltétel csupán az, hogy a célt megelőzően egyszer helyesen 10 meg tudtuk határozni és a műszert ennek megfelelően állítottuk be. A találmány lényegileg aibból áll, hogy a műszeren körívmérőt (alhidádet) mint irányzékot és célgömböt (beállítás után a 15 jármű és a cél viszonylagos sebességének megfelelően úgy működtetünk, hogy állandóan a célra irányuljon és a 'helyes előtartási szög elérésekor a bombadobó berendezést az alihidáde helyzetéhez ha-20 sonló helyzetben kényszermozgásúan vezetett kontaktuskar révén működésbe hozzuk. A találmány további részletei a példaképem megoldási alakoknak a rajzokkal 25 kapcsolatos részletes leírásából tűnnek ki. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti műszer vázlatos oldalnézete, a műszer működésének alapját alkotó törvényszerűség meg-80 világítására. A 2. ábra a műszer tökéletesített megoldási alakjának vázlatos feltüntetése. A 3. ábra a műszer lényeges alkatrészeinek másik megoldási alakját tünteti fel. A találmány szerinti berendezésre a :í> következő összefüggések érvényesek: A helyes előtartási szög a ledobás idővt pillanatában legyen z és tg s legyen JtL ahol (v) a légjármű és a cél viszonylagos sebességének a vízszintes összetevője, (t) 40* a bomba esési ideje és (h) a légjárműnek a cél feletti tényleges magassága. Ezek olyan értékek, amelyek a légjárműről meghatározhatók, mindaddig, amíg az utóbbiról látható a föld és ezek az érté- 45, kek nem túlságosan hosszú idő alatt nem változnak, ha a repülőgép vízszintes repülésben saját sebességét megtartja. A találmány szerinti berendezésben már most a tényleges magasság és a tény- 50 leges viszonylagos sebesség helyett más megfelelően arányos értékeket úgy ihászig nálunk fel, hogy c = — műszerállandót m vezetünk be, amely egyenlőségben (k) az út állandója, (m) pedig az időállandó. 55. Ekkor a tényleges magasságnak megfejj lelő arányos nagyság hl = — t. m Ennek az összefüggésnek a felhasználásával már most pl. az 1. ábra szerinti vázlatnak megfelelő műszert szerkesz- g> tünk. Ennek az ábrának (a) részén víz-