114909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy- vagy többszínű fényképek és mozgófényképfilmek előállítására

Ha vízben oldható vagy duzzasztható kötőszoreket (pl. zselatint) használunk, úgy a festékeket durván diszperz alakban tartalmazó rétegek előállítására vízben 5 oldhatatlan vagy nehezen oldható festékek jól alkalmasak. Vízben nem oldott kötőszerekhez oly festékeket használunk, amelyek a kötőszer oldószereiben nem vagy csak kevéssé oldhatók. 10 A festéket vagy mechanikailag visszük be a kötőszerbe kiöntés előtt vagy pedig kötőszerrel vagy anélkül a réteg alá vagy fölé visszük rá porozással vagy szuszpenzióban való felöntéssel. Oly oldószerben is 15 oldhatunk, amely a kötőszerre nem hat duzzasztólag és elpárolgásnál a festéket mint maradékot nem-folytonos alakban hagyja vissza. A festéket közvetítő oldószerrel vihet-20 jük a kötőszerbe. Pl. vízben oldhatatlan, alkoholban oldható festéket alkoholban oldunk és gyors kavarással visszük a zselatinoldatba. Eközben a festék a kavarás módjától ós a festékoldat töménységétől ' 26 függően többé vagy kevésbé nagy szemcséjű lesz. Emellett figyelembe veendő, hogy a zselatinoldatban az alkoholnak nem szabad azt a töménységet elérnie, amelynél 30 a festékszemcse ismét «ldatba megy. Alkalmasak az alkoholban oldható ltinolinsárga alkoholos oldatai, a bázikus festékeknek, pl. a metilénkéknek, jánuskékne'k, — vörösnek, — sárgának, a krizoi-35 dinnek tannátjai vagy abietinátjai. Ezeket az oldatokat vízbe öntjük, miközben a festéksók pelyhesen vagy szemcsésen kicsapódnak. E festékrészecskék vizes szuszpenzióját zselatinoldattal keverjük. 40 Az oldatokat a zselatinban közvetlenül is beönthetjtik. A festékeket vízben oldva is összehozhatjuk valamely kicsapószerrel. Kicsapatás után szűrünk, a csapadékot mosással megszabadítjuk a kicsapó-45 szer-fölöslegtől és azután fényérzékeny anyagot tartalmazó vagy anélküli kötőszerrel keverjük. A kicsapatást a kötőszer jelenlétében is végezhetjük. Ha a kötőszer elegendő feleslegben van jelen, úgy 50 a festéknek durván diszperz kicsapódását érhetjük el. Itt a viszonyok az emulziókészítés viszonyaihoz hasonlatosak, amelynél az ismert tényezők változtatásával a rétegben tetszésünk szerint durva 55 vagy finomszemcséjű lecsapódásokat érhetünk el. A fentebb említett bázikus festékeken kívül savanya ós szubsztantiv festékek, pl. antizon, metalinsárga, naftilaminfekete, diamintisztakék alkalmalsak. Ezeket a földalkáliák sóival, magnézium- 6 mai vagy nehéz fémekkel, pl. cinkkel vagy ezüsttel vagy pedig szerves bázisoknak sóival, pl. anilinnal, naftilaminnal csapjuk ki. A nehezen oldható festékeket sózással is kicsaphatjuk, a kicsapa- 6 tás akár vízben, akár pedig kötőszerek jelenlétében történhetik. A szemcsenagyság csak az ismert tényezőktől függ. A kötőszeroldatot megszilárdulni hagyjuk ós az oldható alkatrészektől a szokásos 7 módon mosással megszabadíthatjuk. Legalkalmasabbak az igen nehezen oldható festékek, amelyek a vízben csak melegen oldódnak és lehűléskor teljesen kiválnak. Ezeket kicsapószer nélkül hasz- 7 nálhatjuk. Ügy is eljárhatunk, hogy a festéket oldatban vagy a kötőszerben az előző műveleti fokozatokból vagy részmüveletekből mindjárt durván szemcsézetten állítjuk elő, pl. csávázó oldatokból 8 levegőnek gyors befúvatásával, leukoeszteroldatokból nagy savmennyíségeknek és oxidálószereknelc a jelenlétében diazovegyületeknek, esetleg kicsapatószerek jelanlétében, azokomponensekkel való' & kapcsolásával. A fényképészeti rétegeket, amelyek a festéket a rétegben, az alatt vagy fölött durván diszperz, csak kevéssé abszorbeáló, ill. festő alakban tartalmazzák, 91 tetszőleges fényképészeti műveletben világítjuk meg és dolgozzuk fel. A festékeket a képkezelés tetszőleges időpontjában oly állapotba hozzuk, melyekben azok teljes festőhatásukat kifejtik, vagyis a 91 réteget diffúzon megfestik. A rétegnek diffúz megfestésére a réteg felületén vagy a réteg alatt fekvő, durván diszperz festék a rétegbe vándorolhat és azt diffúzán megfestheti. 1( Ez oly oldószerekkel történik, amelyek a durván diszperz festékrészecskékeit feloldják, mimellett a festékrészecskék vegyi vagy fizikai behatás alatt finoman diszperz állapotban oszlanak el a réteg- 1< ben. Pl. valamely bázikus festék tanninsója savakkal oldatba megy. Előnyös, ha a használt sav a festékhez a kicsapatásra használtnál vegyileg nagyobb affini- i; tású. Savanyú festékek némely sója hígított alkáliákkal vagy savakkal is oldatba megy. Pl. a krizofenin vagy antozin báriumsójából a festék 1%-os kénsavban oldódik. Eközben báriumszulfát kép- 11 ződik. A báriumszulfát nehezebben old-