114862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különleges acél előállítására egyetlen olvasztó-folyamatban, silány minőségű, de előzetesen megnemesített ércek, szilárd tüzelőanyagok és szénhidrogének felhasználásával

mint pl. fát, lignitet vagy el nem kokszolható szenet, mely utóbbi még ként is tartalmazhat. Darabos vagy morzsalékony vasércet, 5 mely mangánt, szilíciumot, krómot (MnO, IVInOa, Si02

) vagy hasonlót, mi több, ként is tartalmaz. Petróleum desztillálás maradványát akkor is, ha paraffindús; vagy valamely kát-10 rányt. Mindeme kiindulási anyagokat együttesen olyan arányban, amely természetüknek vagy az előállítandó termék természetének megfelel, légköri nyomáson kívülről 15 fűtött desztillációs készülékbe adagoljuk. Megemlítendő, hogy az eljárás első részét aránylag alacsony hőmérsékleten, 500 C° körül folytatjuk le és hogy a vasoxid, illetve az érc, mely a reakciókban 20 résztvesz, egyúttal katalizátorként hat, mely okból a reakciók alacsony hőmérsékleten végbemehetnek. Az eljárás első szakaszában a következőket kapjuk: 25 1. Kohászati kokszot, azaz megnemesített tüzelőanyagot egy olyan silány minőségű, sőt morzsalékony tüzelőanyagból, melynek fűtőértéke azért növekedett, mert a bevezetett petróleum-maradvány vagy 30 kátrány bomlásából származó szén jött hozzá, melynek egyúttal kötő (agglutináló) hatása van. 2. Összesült (agglomerált) és a tüzelőanyaghoz hasonló módon szenesített (kar-35 bonizált) ércet kezdődő olvadás nélkül, azaz könnyen olvasztható ércet, amelynek tehát olyan tulajdonságai vannak, amilyeneket eddigelé csak nagyolvasztókban lehetett elérni. 40 3. Könnyű szénhidrogéneket melyek gazdagok kátrányból származó aromás vegyületekben, valamint izoparaffinekben és olefinekben is. Az ezután következő műveletet az aláb-45 biakban ismertetett olvasztókemencében folytatjuk le, melybe a fentiekben, kapott termékeket, vagyis a kokszot, az ércet és a szénhidrogéneket olyan viszonylagos mennyiségben vezetjük be, amely a ki-50 vánt eredményeknek megfelel. Az eljárás első műveletének kivitelére példaképen a következő anyagokat használjuk : 150 kg, nyerspetróleum desztillálásából 55 adódó maradványt, 50 kg morzsolódó, mangánt és némi ként tartalmazó vasércet és 100 kg fát, melynek fűtőértéke 2500— 3000 kg kai. Az eredmény a következő: 60 a) 45 kg szenesített, összesült (agglomerált) és kénmentes érc, b) 48 kg kohászati, összesült koksz, melynek fűtőértéke kb. 8000 kg kai. c) 150 kg könnyű szénhidrogéneket, me- 65 lyek hivatalos vizsgálatnak alávetve, a következőképen desztillált: A 95 C° hőmérsékletig átdesztillált frakció 34.07%-át, a 200 C° hőmérsékletig átdesztillált pedig 89.5%-át tette ki az össz- 7

0 mennyiségnek. A 150 C° hőmérsékletig átdesztillált frakciók nem tartalmaztak fenolt, de azok, amelyek 150 C« és 200 C° között desztillálódtak, 1.76% fenolt, a nehéz frakciók pe- 75 dig 3.10% fenolt tartalmaztak. A fentiek szerint tehát a 2500—3000 kg kai. fűtőértékű 100 kg mennyiségű tüzelőanyagából 48 kg, azaz 48% 8000 kg kal.-ás kohászati kokszot kaptunk, vagyis olyan 80 tüzelőanyagot, melynek fűtőértéke nagyobb, mint az eredeti tüzelőanyagé, míg más eljárás szerint csak mintegy 30%-n,yi és 7000 kg kal.-ás faszenet kaptunk volna. Megemlítjük e helyen, hogy ugyanezen 85 eljárás szerint 3500 kg kai. fűtőértékű lignittel lefolytatott 'hasonló kísérleteknél 60—70% kohászati, kénmentes kokszot kaptunk, melynek fűtőértéke 7700 kg kai. volt. 90 Minthogy a kísérletek, közöttük a fenti példa eredményei azt bizonyítják, hogy a kapott koksz összmennyisége több kalóriát tartalmaz, mint a felhasznált egész famennyiség, fel kell tételeznünk, hogy 95 ez az eredmény csak annak a körülménynek tudandó be, hogy a reakcióba hozott, nehéz szénhidrogének bomlásából származó szén a tüzelőanyaghoz tapad. A megadott példa eredményeiből látjuk 100 továbbá, hogy a felhasznált 150 kg nehéz szénhidrogénből 89.5% könnyű szénhidrogén keletkezett, mely robbanómotorokban való felhasználásra alkalmas. Megemlítendő e helyen, hogy az eljárás céltudatos 105 lefolytatásánál egészen 100% könnyű szénhidrogéneket kapha tunk, A kísérletek eredményei tehát a találmánybeli eljárás egy további különös előnyét is igazolják, amely abban nyilvánul 110 meg, hogy a felhasznált, széntartalmú