114859. lajstromszámú szabadalom • Tartószerkezet villamos kisülési készülékek elektródáinak tartására

szülnek. A szálelektróda három szakasza a (17) tartó rudat körben körül veszi és a készülékben levő többi elektródához képest meghatározott távolságban fekszik. 5 A szálakat a 3. ábrában feltüntetett, minden irányban hajlékony szerkezet a kívánt mértékben feszíti. A szálfeszítő szerkezet lazán ül a (17) tartó rúdon és lefölé való mozgását a (26) karima vagy ütköző 10 korlátozza. A szálfeszítő szerkezetnek a (26) ütköző fölött következő részei vannak: (27) segódkiiegyenlítő alkatelemek, a karimás (28) szigetelő korong, (29) feszítő vagy nyomó tekercsrugó, karimás 15 (80) szigetelő korong, (31) kiegyenlítő széttartóelem. A (31) szóttartóelem több (32) felfüggesztő horgot hord, amelyekbe a (25) szálszakaszok csúcsai akaszthatók. A wolframból készült (29) feszítő te-20 kercsrugó a (28) és (30) szigetelő korongok között fekszik és ez a szerelvény a 1 (17) tartó rúdon elcsúszhat, amíg a (27) segédkiegyenlítő alkatelemekbe nem ütközik. A (31) széttartóelemben nyílás van, 25 amelynek révén az a (17) tartó rúdon elcsúszhat. A (31) széttartóelem a (30) szigetelő korong kúpos (33) felületén nyugszik. Ez a szerkezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a hőmérséklet változásával a 30 (25) szálszakaszok gyakorlatilag minden irányban akadálytalanul kiterjedhessenek és összehúzódhassanak, ami megakadályozza. hogy a kaitódaszakaszokban káros igénybevételek lépjenek fel. A katóda-35 szakaszok hosszirányú vagy forgó mozgárától eredő változásokat a (29) nyomó-rugó egyenlíti ki, ami a (25) katód-szakaszok állandó mérvű feszítését és a katód kellő alakját biztosítja. A (31) lemeztárcsa kart0 jainak elrendezése, valamint a felső (30) szigetelő korong kúpos felületéhez képest elfoglalt helyzete a katód egyes szakaszainak egyenlőtlen kiterjedését kiegyenlíti, ami még a katód túlságos igénybeí5 vételét kiegészítőlég megakadályozza ós a katód kellő alakját biztosítja. A (29) feszítő tekercsrugó készítéséhez használt wolfram felette nehezen olvadó fém, amelynek magas hőmérsékleteken is 50 nagy ellenállóképessége van. E hőmérsékletek a rugó rugalmasságát nem veszélyeztetik. Mindamellett meghatározott hőmérsékleti határ fölött a wolfram sajátlagos tulajdonságainál fogva lágy és "kéolé>5 keny állapotba jut. Ez az állapot azonban csak egyideig áll fenn, minthogy wolframnak az említett meghatározott hőmérsékleti terjedelemben fekvő hőmérsékletre való hűtésekor a wolfram kristályosodás nélkül az eredeti állapotba jut és anyag- 60 szerkezete más fémek módjára nem módosul. A wolframnak ez az átalakulása annak kényszerhatásoktól mentes rendes állapotában következik be. Az említett átalakulás azonban nem jön létre, ha a wolframot 65 a nagymérvű hevítés tartama alatt feszített állapotban tartjuk. Az utóbbi esetben a wolfram képlékennyé válik ós hűtés után „megállapodik", aminek az a következménye, hogy nem tér vissza az eredeti 70 állapotba. A wolframrugó tehát elveszti rugalmassági tulajdonságait és a feszítő szerkezet nem működik. Ily káros túlhevítés szokott előfordulni a cső gyártása közben, amikor a készülék 75 alkatelemeit az elnyelt gázok kiűzése végett magas hőmérsékletre hevítik. Az elnyelt gázok hatásos kiüzési módja nagyfrekvenciájú indukciós árammal való hevítés, mikor is nagyfrekvenciájú tekercs 80 veszi körül az edény külső részét és villamos mezőt indukál a készülék fémes részeiben ezeknek nagy hőmérsékletre való hevítése végett. Minthogy a száltartó szerkezet az edény tengelyében fekszik, nyil- 85 vánvaló, hogy a felül levő szálfeszítő szerkezet a szomszédos nagy felületű elektródától sugárzott hő hatása elől el nem vonható. Ezenkívül az árnyékoló elektróda körülveszi a feszítő szerkezetet, úgyhogy 90 az említett elektródának nagy hőmérsékletre való hevítésekor a feszítő rugó erőteljes hőtér középpontjában fekszik. Abból a célból, hogy a feszítő rugó tiílhevítésének hatását ellensúlyozzuk, a (27) 95 és (31) kiegyenlítő alkatelemeket a találmány értelmében a feszítő terhelés csökkentésére használjuk, ami megengedi, hogy a feszítő rugó kiterjedjen és az az átalakulási folyamaton a hevítés, valamint 100 hűtés tartama közben menjen keresztül. Ily módon a rugó meg nem „állapodik", illetve nem jut oly állapotba, amelyben rugalmassága nincsen vagy csak csökkentett rugalmassága volna. A (29) feszítő rugó 105 feszességének csökkentését a kiegyenlítő alkatelemek alakja és tulajdonságai eredményezik. Ezek az alkatelemek kótfémes lemeztárcsák, amelyek külső rétege oly fémes anyagból van, amelynek hőtágulási 110 együtthatója jellegzetesen kicsiny, például a kereskedelemben „Invar" néven ismeretes vasból és belső rétege nikkelből vagy nikkelötvözetből készül. A két réíeget a homlokfelületek mentén egymással össze- 115 hegesztjük és homorúra hajlítjuk. E réte-