114842. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcsövet tartalmazó áramkör és hozzávaló katódsugárcső
vergáló kúp távozik és a (16) fluoreszkáló ernyőn gyújtópontban gyűl össze. A sugár intenzitásának kívánt modulálását az (5) katód és (8) lassító között léte-5 sített moduláló potenciálkülönbség végzi, miért is a lassítót modulálónak is nevezhetjük. Azt tapasztaltuk, hogy ennél az elrendezésnél igen kis méretű foltot kaphatunk 10 az ernyőn és a foltnak a modulálópotenci áltól függő méretváltozásai kisebbek, mint az ismert csöveknél megfigyelt változások. A találmány egy másik megoldásánál 15 a (6) pajzsot elhagyjuk és az (5) katódot a hevítőjével együtt a (7) első gyorsítóhoz közelebb visszük, úgy hogy kb. 3,2 mm távolság legyen az első gyorsító feneke és az (5) katód feneke között. 20 A (7) első gyorsítót ez esetben a katódhoz képest kb. 10 volt pozitív feszültségen tartjuk, míg a többi elektróda potenciálja ugyanakkora, mint a fentebb ismertetett kivitelnél. 25 A katód és a (7) első gyorsító között gyorsító mező van, úgyhogy az elektronok az első gyorsító felé gyorsulnak, amikor is azok bizonyos része az utóbbi elektróda nyílásán áthalad. 30 Az első gyorsító és a lassító között az elektronok lassulnak, amint a lassító övhöz közelednek, mely, mint fentebb, a las sító nyílásának közelében van. Az első és második anód ugyanúgy mii-35 ködik, mint fentebb, vagyis az elektronokat gyorsítja és a fluoreszkáló ernyőn összegyűjti. A most leírt második megoldásnál a (7) első gyorsító pozitív potenciálon van az 40 (5) katódhoz képest, miért is sok elektron, mely az első megoldásnál a (6) pajzs (19) nyílásán áthaladt, a második megoldásnál a (7) első gyorsítóhoz vonzódik és ezen összegyűlik, úgyhogy csak aránylag kis 45 intenzitású fluoreszkáló folt képződik a (16) ernyőn. Ez okból az első megoldás jobb. Azt tapasztaltuk, hogy ámbár a fenti két megoldásnál a foltméret változása a 50 moduláló (vagy lassító) potenciáljának függvényében kisebb, mint az ismert csöveknél, — a foltnak fényudvara van. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítás! alaknál azonban ezt a hátrányt csaknem teljesen 55 kiküszöböljük. A 2. ábrán szemléltetett cső nagyjában olyan, mint az 1. ábrabeli, csakhogy még egy lassító ja és még egy gyorsítója van. Az 1. ábra (4) csövének megfelelő (21) üvegcsőben tehát sorban (nem ábrázolt) 60 katódhevítő, (25) katód, (26) pajzs, (27) első gyorsító, (28) első lassító, (29) második gyorsító, (30) második lassító és (31) harmadik gyorsító vagy első anód van. A (32) második anód a burkolat hengeres részébe 65 csúsztatott bélés. A katód, pajzs, első és második anód ugyanolyan mint az 1. ábrán. A (27) első gyorsító 1 vagy 2 mm magasságú nyitott pilulás dobozalakú, melynek központi 70 nyílásos feneke a (26) pajzs fenekétől távolabb, ettől kb. 2 vagy 3 mm-nyire van. A (28) első lassító, melyet modulálóként használhatunk, szintén kb 2 vagy 3 mm magasságú nyitott, nyílásos pilulás doboz 75 alakját tünteti fel, melynek feneke a (27) első gyorsító fenekétől távolabb, ettől kb. 3 vagy 4 mm-nyire van. A (29) második gyorsító nagysága és alakja pontosan ugyanaz, mint a (27) első gyorsítóé; feneke 80 a (28) első lassítóétól távolabb, ettől kb. 2 vagy 3 min-nyire van. A (30) második lassító alakja rövid hengeres cső, benne központi nyílásos tárcsával, mely valamivel közelebb fekszik a (29) második gyorsító- 85 val szomszédos csővéghez (utóbbiak távolsága kb. 1 mm), mint a másik csővéghez, mely kb. 1 mm-nyire van a (31) harmadik gyorsítótól vagy első anódtól. A pajzs, a gyorsítók és a lassítok nyí 90 lásainak átmérője kb. 2 mm, míg maguknak az elektródáknak átmérője akkora mint az első anódé. A (25) katód potenciáljához képest a (26) pajzsot —5 volton, a (27, 29) első és máso- 95 dik gyorsítót + 250 volton, a (30) második lassítót + 5 volton, a (31) harmadik gyorsítót vagy első anódot kb. + 1000 volton és a (32) második anódot kb. + 3900 volton tarthatjuk. A sugár modulálására a (28) 100 első lassító vagy moduláló potenciálját a katódhoz képest zérustól kb. 30 voltig változtatjuk, melynél a sugár kialszik. A modulátorpotenciál e körzetén belül nincs észrevehető fényudvar és a folt nagysága 105 csak csekély mértékben változik. Az elektródákra felvitt potenciálok — mint előbb — akkorák, hogy a (28) lassító potenciáljának negatív értelmű növekedése a (27) első gyorsítóhoz haladó áram no növekedését idézi elő. E cső működése közben két lassító körzet keletkezik. Az aránylag pozitív töltésű (27) első gyorsító elektronokat von ki a (25) katódból és azokat a (28) moduláló 115 vagy első lassító nyílásába összegyűjti. A
