114800. lajstromszámú szabadalom • Vegyi képhordozókat előállító és velük nyomtató eljárás

képhordozónak csupán a képben szabadon maradó helyeire csapódik le. III. Legfeljibb 350 C° olvadáspontú fémet, pl. ónt, higany hozzáadásával meg-5 olvasztunk és az így kapott ötvözetből lemezeket öntünk, amelyek egész felületükön festéktaszítók. Ezután az ilyen képhordozóra visszük fel a képet. IV. Ismeretes módon „enyvmásolat"-ot 10 viszünk fel valamely képhordozóra, pl. sárgaréz bádogra. A képhordozónak szabadon hagyandó helyeit marófürdőben mélyre maratjuk ki. Ezután forrasztófolyadékkal bekenjük a lemezt és oly für-15 dőbe mártjuk, amely ón és higany folyékony ömledéke. Ily módon a mélyre mart, nemnyomó helyek feltöltődnek, mire az egészet mángorlón vagy egyéb egyengető készüléken vezetjük át, mikor is a lemez 20 megszabadul a fémfölöslegtől, kisimul és nyomtatásra kész. V. Réz, ón, horgany vagy egyéb alkalmas fém forgácsot, némi higannyal, hidegen viszünk fel a nyomólemezre. Ezután 25 felmelegítjük a lemezt, mikor is a forgács és a higany nyomban egybeolvad és igen sima, üzemképes festéktaszító felületet ad. VI. A mindenkori dúcot, pl. felületén 30 sárgaréz bevonatú fehérlemezt, másolás vagy átnyomás útján ellátjuk a mindenkori nyomóképpel. A lemez ezután salétromsavas higanyoldatba kerül. A képben nemnyomó helyeken higany-sárgaréz 35 amalgám képződik, amely ezüstnitrátba mártás után megszilárdul. Többszöri, váltakozó fürdőbe mártással, vagy pedig kombinált fürdőben oly vastagra rétegezhetjük a sókat a dúcon, hogy ezzel a ie-40 nyomatoknak bizonyos színárnyalatértéket adunk. Ez főleg a különböző papírfajtákra tekintettel fontos, hogy mindenkor igen éles és kontraszthatású lenyomatokat kapjunk. Ilyformán módunkban 45 van, hogy 2/10 mim ós még vastagabb, szilárd alapú a in a Igáin rét eget kapjunk. A réteg mindenkor szilárd és eltolhatatlan marad. A fómsóknak a kép szabad helyein való ilyféle lerakodómiagasságával 50 oly értelemben befolyásolhatjuk a képhordozót, hogy a róla vett lenyomatoknak, a lerakodások magassága mérvében, a legkülönfélébb színértékei legyenek. Elméletileg annyina magasíthatjuk ai lera-55 kodásokat, hogy a képpel elfoglalt és viszonylag egyre sülyedő helyek végül egészen eltűnnek. Minnél mélyebbre kerülnek a képpel elfoglalt helyek, annál kevésbé vesznek azok részt a reprodukcióiban. vagyis annál világosabb lesz a lenyomat 60 színezetösszhatása. A találmány tehát lehetővé teszi, hogy az amalgámrétegezés magasságával változtassuk a színárnyalatokat. Az is módunkban van, hogy ahigany-és fémsók mindenkori súlyaránya szerint 65 kombinált fürdőit készítsünk, hogy mindig biztosan újból ugyanazt a színárnyalatot kapjuk, amit éppen kivánunk. Az amalgámréteg természetesen helyileg is, pl. ecseteléssel, stb. felvihető. 70 Kitűnt továbbá, hogy az I—VI. példák szerint felhúzott amalgámréteg kiválóan alkalmas fémes higany felvételére. Ily amalgámrétegek telítésére már a legparányibb liiganymennyiségek is ele- 75 gendőik, amiknek csupán azt a higanyt kell mindig újból pótolniok, amely eleve be volt ágyazva a higany- és fémsókból előállított kész amialgámrétegbe. Oly célból ,'hogy efféle képihordozókkal nyomtat- 80 hassunk, gondoskodnunk kell arról, hogy a szilárd amalgámréteg kellő mérvben dúsítva legyen higannyal. A találmány szerint, ha példaképen hengert görgetünk fémes higannyal amalgámozott leme- 85 zen, akkor a viszonylag folyékony amalgám következtében leheletnyi fémes higany csapódik le a festőhengerre, mivel a festőhenger festéke lehúzza a higanyt az amalgámozott lemezfelületről. Kitűnt 90 továbbá, hogy ez a leheletnyi higany egyszerű módon tovább ágyazható oly felületekbe, amelyek szilárd ainalgámját. úgy állítottuk elő, amint ez az I—VI. példáikban le van írva. 95 Ha már most elképzeljük, hogy a rotációsgép valamely, folytonosan higannyal érintkező és valamely, a festékezőművel táplált festékező hengere között valamely, iaz említett módon festékkel táplált 100 és időszakosan ilyen leheletnyi higanyréteggel bevont henger van, akkor a leírt nyomtatóformák segélyével kifogástalanul nyomtathatunk. Ez a: közbenső henger egyszer a folytonosan higannyal 105 érintkező hengerről kap leheletnyi higanyréteget és ezt másszor átadja a másik festékező hengernek, amellyel a nyomtatóforma folytonosan érintkezik. Oly nyomtatóiformákkai, amelyeknek 110 eleve elkészített szilárd amalgámfelületük van, úgy nyomtatunk tehát, hogy a nyomtatóhengerre illesztjük a kész amalgámból való vagy pedig előkezelés folytán amalgámfelületű nyomóiformákat. Va- 115 lamelyik festékező henger és egy, folyton fémes higannyal érintkező külön henger közé iktatjuk a mondott közbenső hen-