114798. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses önműködő szerelvény-kapcsoló

hetetlen, a fékezőíolyadék egy része veszen­dőbe ment. A találmány szerint ezeket a hátrányo­kat különösen egyszerű és mégis hatásos 5 megoldással szüntetjük meg, melynek ér­telmében a mozgó kikapcsolómágnes és a kapcsolóváz vagy valamely más helytálló pont között húzásnál és nyomásnál térfoga­tát változtató edényben légpárnát rende­lő zünk cl, mely rövid ideig tartó csekély áramtúlterhelésekkor a fegyverzet mozgá­sát fékezi, míg rövid ideig tartó erős túl­terhelésekkor vagy kis mértékű, de huza­mosabb ideig tartó túlterheléseknél a íegy-15 verzetnek a, terhelés nagyságának megfe­lelő elmozdulását engedi meg. A kikapcso­lás késleltetésének előidézésére a talál­mány szerint csupán kis l'é'kezőhengernek, pl. a fegyverzeten történő elrendezés és 20 abban mozgathatóan ágyazot dugattyui.ak az alkalmazása szükséges, mely valamely helytálló ponttal összekötött- Mennél hosz­szabb úton vezetődik a dugattyú a henger­ben, annál kevésbbó gondosan kell a du-25 gattyút a hengerben tömíteni. Célszerűen pl. a dugattyúhosszt úgy méretezzük, hogy az a dugattyú átmérőjének kétszerese le­gyen. Nem lényeges azonban, ha a dugaty­tyú a hengerben ennél hosszabb vagy rövi-80 debb úton vezetődik, csupán arról kell gon­doskodnunk, hogy a dugattyú vezetőfelü­lete hosszának megfelelően kellő tömítés legyen a dugattyú és a henger között. A találmány szerinti berendezésnek nem -35 csak az az előnye, hogy a ki kapcsolási ka­rakterisztikák tekintetében a berendezés­sel szemben támasztott követelményeknek megfelel, hanem hogy ezenfelül még kis méretekben tartható, könnyen elhelyezhető 4-0 és olcsón állítható elő. A találmány egy­szerű módon még további lehetőséget is nyújt. Ugyanis a dugattyú és a vezetőhen­ger szerkezeti anyagának megválasztásá­val elérhető, hogy az elektromágnes fékező 45 hatása a hőmérséklettől függjön. Ha pl. a külső hengert nagyobb hőtágulási együtt­hatójú anyagból, a belül vezetett dugatty út pedig kisebb hőtágulási együtthatójú anyagból készítjük, úgy a fékezőhatás a 60 kapcsoló hideg állapotában nagyobb, mint a melegedés fellépte után. Az ellenkező ha­tást érhetjük el, ha a dugattyút nagyobb, a hengert pedig kisebb hőtágulási együtt­hatójú anyagból készítjük; ez esetben a 56 fékezőhatás a kapcsoló felmelegedése után fokozódik. A mellékelt rajz a találmány szerinti kapcsolónak példaképeni foganatosítási alakját mutatja, még pedig az 1. ábra az ös.szelrendezés vázlatos 60 rajza, a 2. ábra pedig a légszivattyúnak kissé na­gyobb léptékben rajzolt metszete. Az (a) alzat a (b) elektromágnest, to­vábbá a (c) kapcsolóállványt tartja. A (c) 65 kapcsolóállványban a (d) fegyverzet és az (e) kapcsolóíőgantyú forgathatóan ágya­zott. Nagyobb áttekinthetőség kedvéért a pl. kikapcsolórugóval felszerelt könyök­csukló alkotta kapcsolózárat nem tüntettük 70 fel. A (g) külső hengerből és (h) belső du­gattyúból való kis (f) légszivattyú (2. ábra) egyfelől a (e) állványhoz, másfelől a (d) esappanói'egyverzethez csuklósan erő­sített, A rajzolt foganatosítási példánál a 75 dugattyú az állványhoz, a henger pedig a fegyverzethez erősített; az elrendezés ter­mészetszerűleg ennek megfordítottja is le­het. A (e) állvány és a (d) fegyverzet kö­zött továbbá az (i) fegyverzet-visszavivő- 80 rugó működik, melyet azonban a fegyver­zet önsúlya is pótolhat; az (i) rugót beállít­hatóan szerelhetjük. Amint a 2. ábrán látható, a (h) dugattyú a (g) hengerben szorosan vezetődik, úgy 85 hogy a (h) dugattyúnak a (g) hengerbe való benyomásakor a közben összenyomódó levegő csak aránylag lassan távozhat a szabadba, viszont a (h) dugattyúra kifej­tett húzásnál a levegő csak lassan hatolhat 90 a henger belsejébe. Mennél hosszabb felü­leten vezetődik a dugattyú a hengerben, annál kevésbbé jelentős a pontos tömítés. A valamely áramfogyasztó bekapcsolá­sakor fellépő rövid idejű áramlökésnél a 95 (b) mágnes vonóereje nem elegendő a (d) fegyverzet meghúzására, mert ehhez a (h) dugattyút a (g) hengerből ki kell húzni. 3011enben nagy erősségű rövidzárlati áram felléptekor a (b) mágnes a (d) fegyverzetet 100 az (f) szivattyú fékezőereje ellenében ma­gához rántja és a szerkezet kikapcsol. Ma­gában véve csekélymérvű, de tartós túl­terhelés felléptekor a (h) dugattyú egé­szen lassan, még pedig annál gyorsabban, 105 mennél nagyobb a fellépő terhelés a (g) hengerből kihúzódik, míg végül a (d) fegy­verzet abba a helyzetbe jut, amelyben a kapcsolózár szabaddá válik. A dugattyú­hossznak, az (i) rugó erejének és az (f) fé- 110 kezőtest anyagának kellő megválasztásá­val a fékezés mérvét tetszőlegesen beállít­hatjuk. Ha a (g) és (h) részek ugyanabból az anyagból készülnek, akkor a külső hő­mérséklet gyakorlatilag egyáltalában nincs 115 hatással a kikapcsolási karakterisztikára. A fékezőszerkezet nem idéz elő feszültség­esést. A találmány szerinti elrendezésnél a

Next

/
Thumbnails
Contents