114774. lajstromszámú szabadalom • Nemesgáztöltésű fémgőzlámpa

lajdonképpeni világító-esőben kondenzálód­nak és mindig újból ós újból vissza kell hogy folyjanak a katódához. Ez különösen hátrányos, minthogy a csőfal anyagából 5 lassacskán kiváló bomlási termékek és más tisztátalanságok mindig újból és új­ból elpárolognak a katódáiól és a tulaj­donképeni világító csőben ismét kiválnak. Ezenkívül ismeretessé váltak oly lám-10 pák, amelyeknél az elektródák szilárdak, kiváltképpen báriumoxiddal vannak bo­rítva, íűtve vannak és iners- vagy nemes­gázból való töltésük van, amely töltéshez g'yakran valamely fémnek, mint pl. hi-15 ganynak gőze van hozzákeverve. Ezeknek a lámpáknak ismét az a hátránya, hogy a katódát külön kell fűteni, különben a lámpa világítása meg se indul, még akkor sem, ha a katód,a aktiv anyaggal van be-20 vonva. Különösen áll ez .abban az esetben, ha az elektródák egymástól nagyobb tá­volságra, pl. 20—30 cm-re, vagy még mesz­szebbre fekszenek. További hátrány itt még az is, hog'y a gyújtáshoz általában 25 háromszor akkora feszültségre van szük­ség, mint a lámpa üzeméhez. Üzemközben ilymódon a feszültség % része a ballaszt­ellenállásban elvész, vagy pedig a cső üzembentartására egy túlméretezett szóró-30 mezős transzformátort kell alkalmaznunk, ami azonban nagyon drága, minthogy az oxidkatódcsöveket általában nagyobb áramerősségre szokták szerkeszteni. Az elektródák mesterséges fűtése, kap-35 csolatban a transzformátorüzemmel azon­ban csak nehézségekkel megvalósítható elrendezés mellett lehetséges ós lehetet­lenné válik, ha csak egyenáram áll ren­delkezésre. Váltakozó áram esetében is te-40 kintetbe jön a nagyfeszültségű indukciós lökések alkalmazása vagy általában a nagy frekvenciájú gyújtáshoz, segédgyuj­tás alkalmazása. Azonban ezek az eszkö­zök sem megbízhatók, körülményesek is 45 és emellett sok hefarrasztási helyet tesz­nek szükségessé. Mind ezeket a hátrányokat a találmány szerinti lámpa, amelynél mindegyik elek­tródához csak egy hozzávezető drótra 50 van szükség, kiküszöböli. A találmány szerinti lámpa már csekély feszültség, sőt hálózati feszültség alkalmazása mellett — az esetleges indukciós kapacításos lö­késterjesztés pillanatnyi bekapcsolásával — 55 esetleg az ismeri lökésgerjesztés igénybe­vételével. is fűtés nélkül kigyúl. A kitűzött cél elérhető volt nagy mér­tékben aktív és emellett különösen ellen­állóképes elektródák alkalmazásával, bi­zonyos nyomású s nemesgázból való töl- 60 téssel, valamely elgőzölgő fém bizonyos mennyiségének a cső belsejében egy meg­határozott helyen való elrendezésével az elektródák gáztalanítására irányuló kü­lönleges eljárással és a cső, valamint az 65 előtétellenállás méreteinek a terheléshez mért célirányos megválasztásával. Ilyenmódon a csőnek olyan gyújtási vagy égési mód játhoz jutunk, melyekre való tekintettel a lámpát izzógyujtású 70 (ködfénygyujtású) vagy önfelfűtésű ka­tódacsőnek lehet nevezni. A fényív szem­pontjából a találmány szerinti lámpát oly cső jellemzi, amelynél szilárd elek­tródák között egy kezdetben alacsony, 75 majd magas nyomású fényív ég. A gyújtási folyamat a találmány sze­rinti lámpánál a következő A lámpának alacsony feszültségű, áram­körbe való bekapcsolása után — az eset- 80 leges indukciós kapacításos lökésgerjesz­tés pillanatnyi bekapcsolásával — mind­járt kezdetét veszi a ködfénykisülés. Ezt a ködfénykisülést az jellemzi, hogy az nem indul ki egyenletesen a katóda felü- 85 letérői, mint fémből való oly katódák al­kalmazása esetén, amelyek csak gyengén vannak aktiválva. Ellenkezőleg, a köd­fénykisülés itt ide-oda mozgó kis izzó gyúj tápon tokból indul ki, amit oly mó- 90 don érünk el, hogy az elektródában külön­leges melegfelhalmozó eszközöket rende­zünk el, vagyis ú. n. aktivált alkáiiföld­fémoxidos elektródát alkalmazunk. Ezen eszközökkel elérjük azt, hogy a gyújtó- 95 pontok gyorsan gyújtófoltokká alakulnak ki és a kezdetben csak néhány milliam­pert kitevő ködfénykisülés több ampere erősségű fényívbe megy át. A eső terhe­lésének ez a megnövekedése elegendő férd 100 elgőzölgését vonja maga után, úgy hogy már néhány másodperc múlva a fémgőz átveszi az áramvezetést és a fényemisz­sziót. Emellett a cső .méretei, a sugárzás és vezetés folytán létrejövő melegveszte- 105 ségek egyrészt és az ívfény-által az elek­tródákban fejlesztett meleg másrészt — mely utóbbi a szeriaellenállás nagyságá­tól függ — úgy vannak egymáshoz szabá­lyozva, hogy a fém gőznyomása tovább 110 emelkedik, úgy hogy végül az eddig izzó katódacsövekben szokásosan elért és csak néhány millimétert kitevő gőznyomáso­kat messze felülmúlja. A lámpa üzemét ugyanis úgy vezetjük, hogy a legalacso- 115 nyabb feszültségesés pontjának túlihala-

Next

/
Thumbnails
Contents