114774. lajstromszámú szabadalom • Nemesgáztöltésű fémgőzlámpa

lajdonképpeni világító-esőben kondenzálódnak és mindig újból ós újból vissza kell hogy folyjanak a katódához. Ez különösen hátrányos, minthogy a csőfal anyagából 5 lassacskán kiváló bomlási termékek és más tisztátalanságok mindig újból és újból elpárolognak a katódáiól és a tulajdonképeni világító csőben ismét kiválnak. Ezenkívül ismeretessé váltak oly lám-10 pák, amelyeknél az elektródák szilárdak, kiváltképpen báriumoxiddal vannak borítva, íűtve vannak és iners- vagy nemesgázból való töltésük van, amely töltéshez g'yakran valamely fémnek, mint pl. hi-15 ganynak gőze van hozzákeverve. Ezeknek a lámpáknak ismét az a hátránya, hogy a katódát külön kell fűteni, különben a lámpa világítása meg se indul, még akkor sem, ha a katód,a aktiv anyaggal van be-20 vonva. Különösen áll ez .abban az esetben, ha az elektródák egymástól nagyobb távolságra, pl. 20—30 cm-re, vagy még meszszebbre fekszenek. További hátrány itt még az is, hog'y a gyújtáshoz általában 25 háromszor akkora feszültségre van szükség, mint a lámpa üzeméhez. Üzemközben ilymódon a feszültség % része a ballasztellenállásban elvész, vagy pedig a cső üzembentartására egy túlméretezett szóró-30 mezős transzformátort kell alkalmaznunk, ami azonban nagyon drága, minthogy az oxidkatódcsöveket általában nagyobb áramerősségre szokták szerkeszteni. Az elektródák mesterséges fűtése, kap-35 csolatban a transzformátorüzemmel azonban csak nehézségekkel megvalósítható elrendezés mellett lehetséges ós lehetetlenné válik, ha csak egyenáram áll rendelkezésre. Váltakozó áram esetében is te-40 kintetbe jön a nagyfeszültségű indukciós lökések alkalmazása vagy általában a nagy frekvenciájú gyújtáshoz, segédgyujtás alkalmazása. Azonban ezek az eszközök sem megbízhatók, körülményesek is 45 és emellett sok hefarrasztási helyet tesznek szükségessé. Mind ezeket a hátrányokat a találmány szerinti lámpa, amelynél mindegyik elektródához csak egy hozzávezető drótra 50 van szükség, kiküszöböli. A találmány szerinti lámpa már csekély feszültség, sőt hálózati feszültség alkalmazása mellett — az esetleges indukciós kapacításos lökésterjesztés pillanatnyi bekapcsolásával — 55 esetleg az ismeri lökésgerjesztés igénybevételével. is fűtés nélkül kigyúl. A kitűzött cél elérhető volt nagy mértékben aktív és emellett különösen ellenállóképes elektródák alkalmazásával, bizonyos nyomású s nemesgázból való töl- 60 téssel, valamely elgőzölgő fém bizonyos mennyiségének a cső belsejében egy meghatározott helyen való elrendezésével az elektródák gáztalanítására irányuló különleges eljárással és a cső, valamint az 65 előtétellenállás méreteinek a terheléshez mért célirányos megválasztásával. Ilyenmódon a csőnek olyan gyújtási vagy égési mód játhoz jutunk, melyekre való tekintettel a lámpát izzógyujtású 70 (ködfénygyujtású) vagy önfelfűtésű katódacsőnek lehet nevezni. A fényív szempontjából a találmány szerinti lámpát oly cső jellemzi, amelynél szilárd elektródák között egy kezdetben alacsony, 75 majd magas nyomású fényív ég. A gyújtási folyamat a találmány szerinti lámpánál a következő A lámpának alacsony feszültségű, áramkörbe való bekapcsolása után — az eset- 80 leges indukciós kapacításos lökésgerjesztés pillanatnyi bekapcsolásával — mindjárt kezdetét veszi a ködfénykisülés. Ezt a ködfénykisülést az jellemzi, hogy az nem indul ki egyenletesen a katóda felü- 85 letérői, mint fémből való oly katódák alkalmazása esetén, amelyek csak gyengén vannak aktiválva. Ellenkezőleg, a ködfénykisülés itt ide-oda mozgó kis izzó gyúj tápon tokból indul ki, amit oly mó- 90 don érünk el, hogy az elektródában különleges melegfelhalmozó eszközöket rendezünk el, vagyis ú. n. aktivált alkáiiföldfémoxidos elektródát alkalmazunk. Ezen eszközökkel elérjük azt, hogy a gyújtó- 95 pontok gyorsan gyújtófoltokká alakulnak ki és a kezdetben csak néhány milliampert kitevő ködfénykisülés több ampere erősségű fényívbe megy át. A eső terhelésének ez a megnövekedése elegendő férd 100 elgőzölgését vonja maga után, úgy hogy már néhány másodperc múlva a fémgőz átveszi az áramvezetést és a fényemiszsziót. Emellett a cső .méretei, a sugárzás és vezetés folytán létrejövő melegveszte- 105 ségek egyrészt és az ívfény-által az elektródákban fejlesztett meleg másrészt — mely utóbbi a szeriaellenállás nagyságától függ — úgy vannak egymáshoz szabályozva, hogy a fém gőznyomása tovább 110 emelkedik, úgy hogy végül az eddig izzó katódacsövekben szokásosan elért és csak néhány millimétert kitevő gőznyomásokat messze felülmúlja. A lámpa üzemét ugyanis úgy vezetjük, hogy a legalacso- 115 nyabb feszültségesés pontjának túlihala-