114728. lajstromszámú szabadalom • CSavarsürítő ill. csavarmotor

égési kamrába nyomja. A gázturbina itt ugyanolyan alapelvek szerint szerkesztett csavargép, mint amilyet fent sűrítőként írtunk le. Motorkénti működés esetén a 5 hajtóközeg természetszerűleg oly terekbe áramlik, amelyeknek térfogata a beömlési oldaltól a kiömlési oldal felé növekszik, amikor is a hajtóközeg terjeszkedés közben munkát végez. A (378) turbina 10 'hasznos teljesítményét a (380) kapcsolásnál vesszük le. A 15. és 16. ábrákon feltüntetett csavarsűrítőknek, ill. a (378) turbinának hengeres csavarkerekei vannak, azonban ezeket 15 természetszerűleg kúpos kerekekkel is elláthatjuk, amint azt pl. a 12—14. ábrákon szemléltettük. Végül a 16. ábrán a sűrítő és a turbina alsó csavarkerekeit tehermentesítő (382) 20 es (384) szerkezeteket is jeleztük. A 17. ábrán feltüntetett sűrítőnek két (410) és (412) csavarkereke van, amelyeket a forgórészek külső kerületéhez csatlakozó (414) házrész vesz körül; e házrész, 25 hűtőfolyadék felvételére, üreges. A (410) és (412) forgórészek a hozzájuk tartozó tengelyrészekkel egy darabban vannak és a sugárirányú nyomásokat felvevő (416, 418), ill, ((420, 422) görgős és a tengely -30 irányú nyomásokat felvevő (424), ill. (426) golyós ágyazásokban futnak. A görgős ágyazásokat a (414) házrészhez csavarozott (428) és (430) házrészek tartják, amelyek a sűrítő munkaterét kétoldalt 35 tengelyirányban lezárják és (432, 434, 436) és (438) tömítések közbeiktatásával, a forgórészek tengelyei körül vannak vezetve. A sűrítőt a (440) tengelyről hajtjuk, 40 amelynek mozgásait a (442) és (444) fogaskerekek viszik át a (412) forgórészre; e forgórész a (410) forgórészhez képest úgy fekszik, hogy a két forgórész egymást sehol sem érinti. 45 A tengelyek üregesek és koncentrikus (446), ill. (448) belső csöveik lehetővé teszik a forgórészek belülről való hűtését. A (410) forgórész belső hűtésére a hűtőfolyadékot a (450) szájcsővel a (446) 50 csőbe vezetjük. A hűtőfolyadék a (446) csövön előbb a (452) nyíl irányában folyik végig, azután a belső cső és az üreges tengely között ellenkező irányban folyik vissza és a (454, 456) nyilak irányában a 55 (458) fedéllel lezárt (460) térbe lép, amelyet a rajzon nem ábrázolt kiömlőnyíláson át hagy el, hogy lehűtve ismét a hűtőrendszerbe vezessük vissza. A (412) forgórész belső hűtése a rajzon látható módon ugyanígy történik és így azt köze- 60 lebbről ismertetni nem kell. (462 a sűrítő beömlési, (464) pedig a kiömlési nyílása. A sűrítő szívóvégén levő (430) házrésznek (466, 468) sugárirányú íuratai vannak, amelyek a forgórészek 65 tengelyétől kifelé irányulnak és arra valók, hogy a (434) és (438) tömítésektől jobbra levő terekre szívóhatást fejtsenek ki és kenőanyagnak a sűrítő be való beszívását gátolják. A sűrítő nyomóvégén 70 levő (428) házrésznek ugyancsak a tengelyektől kifelé irányuló (470, 472) furatai vannak, amelyek arra valók, hogy a sűrített közegnek az ágyazásokat felvevő, a (432) és (436) tömítésektől balra levő 75 terekbe való behatolását biztosan meggátolják és a tömítetlenségek folytán killépő nyomóközeget elvezessék. A (410) csavar nagynyomású vége és a (428) házrész közötti résben egy vagy több (471) 80 tömítési él van, melyeknek célja a nyomást kifelé fojtani. Amint a 18. ábrán látható, a jelen esetben a két forgórész hárommenetes csavar alakjában készül. Az, találtuk, hogy há- 85 rom vagy többmenetes csavarok adják a legjob eredményeket. Kétmenetes csavarokkal erősen lüktető sűrítést kapunk és nagy kiömlési veszteségek adódnak, mert ily esetben nehéz a kielégítő nagyságú 90 kiömlőnyílások elrendezése. Minél több menete van a csavarnak, annál nagyobb kiömlőnyílások érhetők el és a kiömlési veszteségek annál kisebbek lesznek. A két csavar méreteit úgy választjuk, hogy a 95 kisebbik csavar elméleti (474) fejköre és a nagyobb csavar elméleti (476) talpköre az osztókörrel egyenlő. A két forgórész, valamint a forgórészek és a ház között a 17. ábrán játékközt tüntettünk fel, azon- íoo ban a következő ábrákon az, együttműködő részeket játék nélkül rajzoltuk, hogy a lejátszódó folyamatokat jobban áttekinthetővé tegyük. Emellett azonban természetszerűleg a bevezetésben említett 105 meggondolásoknak megfelelően mindig feltételezzük, hogy a részek között tényleg bizonyos, pl. 0.2 mm-nyi játékköz van. A következő leírás is, egyszerűség okából, nagyrészt úgy tekinti a viszonyokat, no amint azok játékközök meghagyása nélkül alakulnának. Hogy a valóságban a viszonyok hogy alakulnak, azt könnyen felismerhetjük, ha a játékközöket, mint tényleg meglevőket, hozzágondoljuk. 115 A 18. ábrán példaként feltüntetett csavarprofilokat a következőkép határoztuk