114728. lajstromszámú szabadalom • CSavarsürítő ill. csavarmotor

A leírt sűrítőt a (126) végkarimánál fogva hajtjuk, amelyet a (90) csavar köt össze a (38) végrésszel és amely az (58) és (60) labirinttárcsáknak, valamint a 5 (32) golyós ágyazás belső futó gyűrűinek tengelyirányú eltolódását gátolja. A sűrítendő közeget, pl. levegőt, a sűrítő a (128) nyíl irányában szívja be és a közeg a sűritőt a 6. és 7. ábrán látható 10 (130) kiömlési toldaton át hagyja el. Amint azt az 5. ábrán, a világosság kedvéért kissé torzítva feltüntettük, a két (12) és (14) forgórész egymáshoz és az őket körülvevő házhoz képest úgy van el-15 rendezve, hogy a forgórészek, valamint a forgórészek s a ház között állandóan kis játékköz van. Hogy a forgórészek és a ház közötti kölcsönös távolságot állandóan kifogástalanul fentarthassuk, az 20 ágyazást és a fogaskerék-hajtóművet nagyon gondosan kell elkészíteni. A mozgásnak a kívülről hajtott (12) forgórészről a második (14) forgórészre való átvitele tehát csak a fogaskerekek közvetíté-25 sével, nem pedig a két csavarprofil közvetlen egymásbakapaszkodásával történik, mert utóbbiak között játékköz van. A kívánt játék betartásának a biztosítására nem elegendő a forgórészek sugár-80 irányú elállítódását meggátolni, hanem arról is kell gondoskodni, hogy a forgórészeknek tengelyirányú kölcsönös eltolódása se kövei kőzhessék be. Evégből a tengelyirányú nyomásokat felvevő (40) és 35 (102) ágyazások gondos kiképzése mellett bizonyos kiegyenlítődést létesíthetünk annak a nyomásnak a változtatásával is, amelyet a (68)-náI, illetve (116)-nál bevezetett nyomóközeg a (38) végrészre, illetve 40 a (110) tehermentesítő dugattyúra kifejt. A hengeres (12) és (14) forgórészeket hárommenetű csavarmenettel látjuk el, amelyeknek proíilalakja a 4. ábrán látható. Hogy hengeres csavarkerekek al-45 kalmazásánál, amelyeknek menete nem terjed ki az egész kerületre, tehát 360°-nál kisebb kiterjedésű, a forgórészek forgásánál a sűrítőtereknek a nyomóoldal felé való térfogat-csökkentését érjük el, a csa-50 varokat a nyomóoldal felé csökkenő magassággal alakítjuk úgy, hogy a csavarok két egymásra következő menete, a másik csavar határos részei és a ház bezárta tér, a nyomóoldal felé haladva, állandóan ki-55 sebbedik és az e térbe zárt közeg nyomása ennek megfelelő mérvben növekszik. A feltüntetett kiviteli példánál a csavarok menetmagassága végig ugyanaz és a sűrítőterek csökkenését itt a következőkép érjük el. 60 A csavarprofiloknak a sűrítő nyomóoldalán levő homokfelületei és az e profilok közöt bezárt terek a kiömlési toldat felé nem teljesen szabadok, hanem azokat a háznak sugárirányú (132, 134) részei 65 (5. ábra) részben elfedik úgy, hogy a csavarkerekek bezárta terektől a kiömlési toldathoz a forgásrészek kerületének csak bizonyos része mentén, még pedig a rajzolt példánál a (136, 138, 140) részek men- 70 tén van közvetlen összeköttetés {6. ábra). A kerület többi részét a (132) és (134) sugárirányú házfalak és külön (142) és (144) tolattyúk fedik el; utóbbiaknak a rendeltetését később ismertetjük. 75 Ha már most valamely meghatározott, az egyik csavar két egymásra következő menetétől, a másik csavar határos részeitől és a háztól bezárt teret veszünk figyelembe, azt találjuk, hogy ez a tér a forgó- 80 részek forgása következtében a szívóoldalról tengelyirányban a nyomóoldal felé vándorol, anélkül, hogy a térnek térfogata és a beléje zárt közegnek a nyomása egyelőre megváltoznék. Amint azon- 85 ban ez a tér annyira eltolódott a nyomóoldal felé, hogy mellső része a csavarkerekek végét, tehát a forgórészeknek a nyomóoldal felé fordított homlokoldalát elérte, a tér köbtartalma csökkenni kezd, mert a 90 kiömlési oldalt a (132, 134) házrészek, ill, a (142) és (144) tolattyúk elzárják. A térnek hátsó, a csavarproíilok alkotta határfalai tovább vándorolnak, tengelyirányban, a nyomóoldal felé és a tér folytono- 95 san csökken. A tér, kisebbedésének megfelelően, a beléje zárt levegőt összesűríti. A sűrítés mindaddig tart, amíg a teret határoló profil egyik éle a (136) vagy <140) pontot elérte (6. ábra). E pillanattól 100 kezdve a sűrített közeg a i(130) kiömlési toldatba áramolhatik, amelynek olyan aa alakja (7. ábra), hogy a sűrített közeg mind tengely-, mind sugárirányban kiömölhetik. 105 A sűrítésnél végbemenő, imént leírt folyamatból következik, hogy a sűrítő a közeget annál nagyobb nyomásra sűríti, minél közelebb vannak egymáshoz a (136) éa (140) pontok, viszont a nyomás, amelyre 110 a közeget sűrítjük, annál kisebb lesz, minél távolabb vannak a pontok egymástól, mert az első esetben a mindinkább kisebbedő tér később, az utóbbi esetben pedig korábban nyílik a nyomóoldal felé. Ezt a 115 körülményt egyébként azonos feltételek mellett a sűrítési végnyomás változtatá-