114696. lajstromszámú szabadalom • Készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására
elektronsugárnyaláb ütközési pontja által képezett fegyverzetnek tömege nincs, úgyhogy az a kristály mentén tehetetlenség nélkül mozgatható, azáltal, ha az elek-5 tronsngárnyalábot önmagában ismert módon kitérítjük. Ez a kitérítés történhet folytatólagosan, úgyhogy a kristálynak mindenkor más-más pontjai, illetőleg sávalakú területrészei világítanak, mert a 10 polarizált fényt a kristályoknak mindig csak azon részei engedik át, amelyek az elektrosztatikus mezőben vannak, mely mezőhöz tartozó kondenzátorfegyverzetek azonban ez esetben kisebbek, mint a kris 15 tály kiterjedése és azon tehetetlenség nélkül mozgathatók. A találmány tehát módot nyújt arra, hogy azzal fénysugarakat, illetőleg- fénynyalábot tisztára villamos úton, tömegtehetetlenség nélkül vezérel-20 jiin-k. Az ismert Braun-féle csővel szem ben a találmány szerinti megoldás lényeges előnye, hogy tetszőleges intenzitású fénysugárral dolgozhatunk, mert a fényt nem a rendszerint kis fényintenzitással 25 világító fluoreszkáló ernyőből kapjuk, hanem a kristályt tetszőleges intenzitású fényforrással világítjuk meg és a kristályon áteső fénysugarakat tehetetlenség nélkül vezéreljük. Az ernyőnek a Braun-30 féle csöveknél jelentkező öregbedése a találmány szerinti megoldásnál nem lép fel. A találmány néhány példakénti kiviteli alakját a rajzok mutatják, amelyekben az 1. ábra egyetlen kristállyal készült g5 fényrelé oldalnézete, az la. ábra a kristály elölnézete. A 2. áb r ti <i> találmány szerinti oly fényrelé, melyben elektrooptikai] ag hatékony anyagból készült ernyő van. A 40 3—5. ábrák több ilyen ernyővel készült kiviteli alakot mutatnak. Valamennyi példaként felvett esetben az elektrooptikailag hatékony anyag az elektroncső belsejében van. 45 Az 1. ábrabeii megoldásnál (1) a katóda, (2) a- katódát körülvevő We-hn elt-henger, (3) az- anóda, (4) valamilyen váltóáram forrás, p. o, egy rádióvevő kapcsai, amelyek egyikéhez (42) rácselektróda csat la 50 kőzik, (5) a cső üvegteste, (39) a katóda f'űtőtelepe. A (40) feszültségforrás a koncentrációs feszültséget és a (41) feszültségforrás a szívófeszültséget- szállítják. Az (1) katódával szemben az (5) burkolat ntá-55 sik végében p. o. kvarcból készült kristály van. A villamosan megfelelően irányított (6) kristály baloldali felületét a (3) anódával gyorsított elektronok közvetlenül érik. A kristály szemben fekvő' oldalán (7) fegyverzet van, melyet a (8) feszültségforrás- 60 ból a katódával vagy a cső valamely más elektródájával szemben meghatározott nagyságú potenciállal látunk el. A (9) fényforrás fénye áthaladt a (10) és (11) keresztezett Nicol-hasábokon ós a (12) 65 optikán át megfigyelhető, vagy valamely ernyőre vagy regisztráló készülékre vitethető. A (8) feszültségforrás szolgáltathat a kistály feszültségi mezejét nyugalmi állapotban rögzítő eilőfeszültséget, vagy 70 pedig, ha azt kívánjuk, hogy a kristály csak bizonyos meghatározott frekvenciák mellett bocsássa át a fényt, akkor a (8) feszültségforrás helyett ennek a frekvenciának megfelelően hangolt rezgőkört al 75 kalmazunk. Ha tetszőleges fényfrekvenciát kívánunk modulálni, akkor a (8) feszültségforrás helyett oly transzformátor szekunder osóvéjét kapcsoljuk, mely a megfelelő 80 modulációs feszültséget szállítja. Ugyanerre a célra megfelelnek más egyéb, önmagukban ismeretes kapcsolóelemek, p. o, impedanciák, amelyek az állandó feszültségforrással sorosan kapcsolva, szállítják 85 a modulációs feszültséget. Ezenkívül természetesen más egyéb, a Braun-féle csőnél használatos modulációs eljárásokat is alkalmazhatunk. A (12) optikában látott képmező vilá- 90 gossága a kristályra eső elektronáram feszültségének függvénye. Hogy a, kristályon, illetőleg a kristályt körülvevő térben nem kívánt töltések ne keletkezhessenek, illetőleg, hogy ezeket le- 95 vezethessük, a kristály felülete nagy ellenállású anyagból készült bevonattal látható el, mely a kristályt részben vagy egészben fedi és a (7) fegyverzettel vezetői összeköttetésben van. Az ilyen bevonat 100 úgy hat, mint egy tértől tőrács és mint ilyen rács is kiképezhető, amelyet azután megfelelő nagyságú, p. o. 50—100 Megolim értékű ellenálláson át, a (7) fegyverzettel vagy valamilyen más elektródával kötünk 105 össze. A kristály bevonata célszerűen csiak nyomokban készül és azt akkor alkalmazzuk, ha a csőben valamilyen különös okból pl. nagy feszültség alkalmazása miatt, jó vákuumot kell fenntartanunk. Ugyané 110 célból azonban a csőben megfelelő nagyságú nemesgáztöltést is alkalmazhatunk, p. o. a csövet oly argontöltéssel készítjük, amilyent kis feszültségekre készült Braunféle csöveknél szoktak alkalmazni. Az 115 ilyen gáztöltésnek a nem kívánatos fel-
