114695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcslevek konzerválására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 14695. SZÁM. I V/e. OSZTÁLY. — JV. 3025. ALAPSZÁM. Eljárás gyümölcslevek konzerválására. Neubauer Mihály erjedés-kémikus, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 12-ike. A konzervált és nyers gyümölcslevek — ideértve a paradicsomlevet is — között fennálló különbségek a konzerválás! folyamat alatt a lével közölt hő hatásának, 5 nemkülönben a levek, illetőleg a levekben lévő anyagok oxidációjának a következménye. Az oxidációt, amint ez ismeretes, a levekben lévő enzimek, különösen magasabb hőmérsékleten, katalizálják. 10 A 112.779. sz. magyar szabadalmában leírt eljárás szerint bejelentő az oxidáció okozta fenti hátrányokat úgy küszöböli ki, hogy a gyümölcsleveket a kitermelés pillanatától számított legrövidebb idő alatt 15 hőkicserélő rendszer alkalmazásával ós iners gázak áramában arra a legalacsonyabb hőmérsékletre hozza, amelynél az oxidázok elpusztulnak és a további műveletek, pl. sűrítés vagy beszárítás folya-20 mán — amennyiben ezekre szükség van — az alkalmazandó hőmérsékletet, az iners gázáram fenntartása mellett, az, enzimelpusztítás hőmérsékleténél alacsonyabban választja meg. 25 További vizsgálatai során bejelentő arra a megállapításra jutott, hogy egyrészt a fenti eljárással kapcsolatban, másrészt attól egészen függetlenül, igen előnyös konzerválási eredményeket érhetünk el a 30 lé természetes állapotának megtartása körül. ha a leveket lehetőleg közvetlenül a kitermelés után alkalmas módon részben vagy egészen gáztalanítjuk. A rendszerint sajtolással kitermelt gyü-35 mölcslevek mindig tartalmaznak gázokat, (levegőt, C02 -t és 02 -t), amelyek eredetüket illetőleg a következőképpen oszlanak meg: 1. a lének a tartányba való befolyása 40 közben a környezetéből elnyelt levegő, 2. a növények által „belélegzett" Cü2 , 3. a növény által „kilélegzett" úgyneve zett intercelluláris oxigén. Ameddig az első két gáz eltávolítása át- 45 látszó, kevés szilárd alkotórészt tartalmazó leveknél könnyű mechanikai behatásokra, pl. rázogatásra, centrifugálásra vagy más oldalról melegítésre történhet,, addig a sok szilárd alkotórészt pl. foszlányokat tartal- 50 mázó leveknél, így a paradicsomlénél is, ahol a préselés enyhe nyomással (paszirozással) történik, olyan esélyesebb mechanikai hatásokról kell a gázeltávolítás szempontjából gondoskodni, amelyek a lé 55 kitermelése során a lébe átment és fel nem hasított sejteket megsértik, vagy azoknak falait legalább is annyira fellazítják, hogy a gázok abból kiszabadulhatnak. Az eljárás értelmében lehetőleg a fris- 60 sen kitermelt leveleket szakító éleken át zárt rendszer vagy edény belsejébe löveljük, amikor is a rendszer falazatába ütköző léből a gázok buborékok alakjában távoznak el. A maguktól esetleg szét nem 65 pattanó buborékok eloszlatására a levet a rendszer mélypontján lévő — célszerűen tüskékkel vagy alkalmas szakitokkal ellátott — pl. alkalmasan kiképzett perforált lemezen vagy szitán át- vezetjük el. A sza- 70 baddá vált gázok külön iiton való eltávolításáról pl. folyadókzáras csövön való áthaladtatássial gondoskodunk, nehogy a zárt rendszerben idővel felgyülemlő gázok saját nyomásuk következtében a lébe új- 75 ból bepréselődjenek. A lefolyó gáztól mentesített levet a to-
