114686. lajstromszámú szabadalom • Melegítőberendezés (pl. főző vagy mosóüst)

gőt bebocsátó nyílásokat tartalmazó fallal vagy rostéllyal, az ezzel szemben álló belső oldalon pedig jó hővezető (víz- vagy léghűtésű) fémfallal határolták és a rossz-5 minőségű gázdús tüzelőanyag hirtelen felégésének meggátlása végett a töltőaknának legalább is az említett légbevezetés helyén annyira szűkített keresztmetszetet adtak, hogy a tüzelőanyagnak a töltőak-10 nában való sülyedési sebessége a tüzelőanyagfeJégési sebességével egyenlővé vált. A találmány szerinti hűtött fémtál ennek az előnyös tüzelési rendszernek pl. főzőüstök tüzelőberendezésénél való célszerű 15 felhasználását teszi lehetővé. A találmány szerinti hűtött fémfalnak vízhűtés esetén clZ cl további előnye, hogy a töltőakna alsó részében termelt hő hatására a .vízifal és tápláló tartálya között oly vízkeringés lé-20 tesiil, hogy mialatt a tartály alsó részében levő hideg víz a vízfalba folyik le, azalatt az utóbbiban felmelegedett víz a táplálótartály felső részében gyűl össze és végül a tartály egész víztartalma fel-25 melegszik; ez a meleg víz azután tetszőleges célokra elvételezhető, különösen pedig mint előmelegített víz a főzőüstbe önthető, ami a főzést nagy mértékben gyorsítja, tehát a főzőüst használata tekinte-30 tében nagy időmegtakarítást érünk el. A vízfalat tápláló tartályból elvételezett víz természetesen időnként pótlandó. A találmány amia. változatánál, melynél a hűtőfémfalat keringő levegővel táplál-35 juk, a felmelegedett levegőt kívánt esetben különböző üzemi célokra, jpl. szárítási célokra használhatjuk fel. A találmány előnyös megoldási alakja szerint a hűtő falnak vízzel való hűtése 40 esetén a vízzel való táplálást a tüzelőberendezés fölött elhelyezett „boilerből", vagyis rendszerint fekvő hengeralakú melegvíztermelő, illetve tároló tartályból foganatosítjuk, mint amilyenek központi 45 fűtőberendezésekkel 'kapcsolatiban magukban véve ismeretesek. Ugyanis központi fűtésre berendezett épületekben a különböző üzemi, pl. háztartási célokra szükséges melegvíz termelésének, illetve 50 tárolásának egyik szokásos módja az volt, hogy egyes helyiségekben, pl. konyhákban, „boilereket" helyeztek el, melyeknek belsejében a központi fűtőberendezéshez kapcsolt fűtőkígyók vagy TT-55 alakú fűtőcsövek voltak; az utóbbiak közvetítésével a központi fűtőberendezés többé-kevésbé fáradt áramló közege hőtartalmának jórészét a boilerben lévő víznek adta át és az így termelt, illetve tárolt melegvizet a tartályból a szükséghez ké- 60 pest bármikor, pl. csapos vezeték írtján lehetett elvételezni. A találmány az ilyen boilerben, a főzőüstök kétaknás tüzelőberendezésének aknáit elválasztó vízfallal vagy a samottfalon alkalmazott vízfal- 65 résszel kapcsolatban termelt, illetve tárolt melegvízről, különösen mint a főzőüst előmelegített vízéről (mint fentebb tetszőleges víztartállyal kapcsolatban már jeleztük) oly esetben is gondoskodik, 70 amidőn központi fűtőberendezés nem áll rendelkezésre. A találmány további előnyös megoldási alakja szerint a töltőaknát a rostéllyal és a találmány szerinti vízfallal együtt a 75 tagozott kazánok módjára egyes fémtagokból állítjuk össze és e tagok sorozatát egyszerű módon, közvetlenül csataljuk a főzőüst tüzelőberendezésének a főzőüstöt alátámasztó, lángaknás falazatrészéhez. 80 így a falazás egy részét megtakarítjuk, illetve a berendezés töltőaknás és vízfalas részét a falazott résznél olcsóbban állíthatjuk elő és könnyen szerelhetjük össze. 85 A rajzokon a találmány két megoldási példája látható. Az 1. ábra az egyik megoldási alak függélyes hosszmetszete. A 2. ábra a másik, boileres megoldási alak 90 függélyes hosszmetszete a vizet keringtető csőszálak vázlatos feltüntetésével. A 3. ábra a töltőakna egyik tagjának metszete a 2. ábra III—III. vonala szerint, az aknák közötti samottfalrész elhagyásával. 95 Az 1. ábra (a) a töltőakna, (b) a lángakna, (c) az utóbbiban felfüggesztett főző- vagy mosóüst, (d) az (a) és (b) aknát egymástól elválasztó samottfal, (e) az (a) töltőaknának a bevezetésben jelzett okok- 100 ból szűkített alsó részét a külső oldalon határoló oldalrostély, (f) pedig az alsó rostély. A találmány szerint a (d) samottfalnak a töltőákna felé eső oldalán, a feltüntetett példában a töltőakna alsó, szűkí- 105 tett része felé eső darabon a (g) víztáskát alkalmazzuk, melyet a tetszőleges (k) víztartály táplál, még pedig az egymás mögötti (h, i) csőszálakon át. A (k) tartály felső részébe nyúló, a (g) táskában felme- 110 legedett vizet felvezető, vagyis „felszálló" (h) csőszálat (hl)-nél, a (k) tartály fenekénél végződő, a hideg vizet levezető, vagyis „visszaejtő" (i) csőszálat pedig (il)-nél kötjük a (g) víztáskába. Világos, 115 hogy a (k) tartály és a (g) víztáska kö-