114684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék desztillációk, különösen perszulfátoldatok desztillációjának foganatosítására

1 önösen az eljárás folytonossága, a hozadék, az üzemmenet és ennek ellenőrzése, Ar

aliamint a készülékkarbaiitartás szempontjából. 5 Gyakorlati szempontból közömbös, hogy a találmány szerinti eljárást óránként 20—25 liter termelésű, kisebb kapacitású készülékeknél, mint amilyeneket pl. az 1.851.961. sz. amerikai szabadalmi leírás 10 ismertet, alkalmazzuk-e, vagy pedig 2000 liter óránkénti teljesítményig terjedő nagyobb kapacitású készülékeknél. Ez utóbbialt olyan elpárologtatókkal vannak ellátva, melyeknél a pl. gyűrűalakú elpáro-15 logtató teret lényegileg valamely magfűtőtest ós egy kívülről fűtött köpenytest futófelületei közötti keskeny, célszerűen 2—40 mm-ig terjedő közbenső tér alkotja, mimellett a fent zárt magfűtőtesten túl-20 emelkedő gőzkúp feje, mely a külső köpenyhez csatlakozik, alkalmas szervekkel, pl. ütközővájatokkal van ellátva, melyek a gőzkilépő nyílás előtt fekszenek, a, gőzáramban levő folyadékrészek visszatar-25 tása ós leválasztása céljából. Mindkét esetben ugyanazokat az előnyöket érjük el, ha a találmány szerinti eljárást alkalmazzuk. A találmány lényege az, hogy egy vagy 80 több deszitillálóedény elé egy vagy több közbensőedényt (recipienst) rendezünk el és ezt vagy ezeket előbbivel — vagy ha párhuzamosan dolgoznak — előbbiekkel úgy kapcsolják össze, hogy mind a folya-35 déktérrel, mind az elpárologtatótérrel, illetve gőzelvezetőkóménnyel összeköttetésben legyenek. Ezenkívül e közbenső edényeket (recipienseket) lehetőleg áttetsző és a feldolgozandó anyagtól meg 40 nem támadható szerkezeti anyagból készítjük. Az eljárás továbbá az, hogy az. adagolandó oldatnak a savtárolóedényből a desztillációs edényhez való folytatása nem 45 közvetlenül történik, hanem közvetve, egy közbenső edény közbeiktatása útján, mely utóbbi a desztillálóedénnyel közlekedik. Közömbös, hogy az oldatot felülről szabadon folytatjuk-e be a közbenső edénybe 50 {recipienshe) ós esetleg több, csapokkal ellátott vezetékkel osztjuk el, vagy pedig azt a közbenső edényben lerakodó vákuum segélyével szívatjuk ebbe be. A közbenső edény (recipiens) lényegileg 55 közbenső tartály szerepét tölti be a desztillálóedénybe vezetendő oldat számára, minek következtében különösen előnyös hatást érünk el abban az esetben, ha szokásos fojtásnál a vezeték eldugulással fenyeget. 60 Annak következtében, hogy ez, a készülék úgy á desztillálóedény folyadékoldalával, mint gázoldalával összeköttetésben áll, s minthogy a folyadék a kellő méretű összekötőcsőben szabadon, mozoghat, el- 65 párolgáskor a folyadékoszlopok magassága közt bizonyos egyensúly áll be. Ezáltal egyidejűleg a desztillálóedényben uralkodó folyadékszint feletti kívánt ellenőrzést is biztosítottuk. Előnyös az is. 70 ha ezeket, a közbenső edényeket (recipienseket) valamely áttetsző, vagy átlátszó anyagból készítjük, vagy ha ez nem lehetséges, őket legalább is ismeretes folyadékszíntmutatóval látjuk el. 75 Arra ,az esetre, ha valamilyen okból szükségesnek mutatkozna, hogy a közbenső edényben a desztillálóedényben uralkodó nyomással szemben íolyadóktúlnyomás uralkodjék, csupán arról kellene 80 gondoskodnunk, hogy a két készüléket összekötő vezetéket szűkítsük (fojtsuk). Mindenesetre tekintetbe kellene venni, hogy az összekötővezetéken át, való betáplálás ugyanaz maradjon, ha a, desztil- 85 lálóodényben uralkodó folyadékszintet egyenlő magasságon akarjuk tartani, illetve, ha azt akarjuk, hogy a desztillálóedénybe jutó folyadékmennyiség a, távozó folyadék mennyiséggel egyenlő ma- 90 radjon. Mikor a betáplálás és elpárolgás viszonyát szabályozzuk, úgy egyidejűleg a közbenső edényben (recipiensben) és a desztillálóedényben uralkodó folyadék- 95 szintek is kényszerszerűen módosulnak és a közbenső edényben mutatkozó szint csak viszonylag lesz az, mint a desztillációs edényé. A gyakorlatban a desztillálandó folyadé- 100 kot a desztillációs edényben gyakran olyan hőmérsékleten vezetjük be, melyek a készülékben uralkodó magas vákuum folytán a folyadék azonnali forrását idézik elő, illetve azonnal kiváltják a hidrogónper- 105 oxid felszabadulási reakcióját. Ezt nehézség nélkül foganatosíthatjuk, ha a készülékek felépítésénél üveget, kvarcot, kőanyagot vagy más oly alkalmas anyagot alkalmazunk szerkezeti anyagként, mely a no savat és a hidrogén peroxidot állja. A készülékek belső felületeinek már enyhe érdessége már alacsony hőmérsékleteknél is gyorsítja, a hidrogénperoxid fejlődését, de ugyan-e célból a készülékek belsejét hor- 115 nyolhatjuk. vagy felületüket, megnövelő tetszésszeriti kiképzésükre, mint pl. biity-