114678. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtató hidrogénperoxidnak desztillálás útján való előállításához
Megjelent 1Í)H6. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114678. SZÁM. IV/h'l. (IV/i.) osztály. — G. 78(>9. ALAPSZÁM. <8_!_ Elpárologtató, hidrogénperoxidnak desztillálás útján való előállításához, alkalmas kiindulási oldatokból. Deutsche Gold- uncl Silberscheideanstalt vormals Roessler cég*, Frankfurt a M., mint S. A. Krebs & Co. párisi cégjogutódja. A bejelentés napja 1935. évi február hó 16-ika. Franciaországi elsőbbsége 1934. évi február hó 20-ika. Ismeretesek, különösen a 657.188 és 087.143. sz. francia szabadalmaknak megfelelő 572.801. és 573.‘JOG. sz. német szabadalmak leírásaiból eljárások és késziilé- 5 kék hidrogénpcroxid kivonására, ez utóbbit tartalmazó vagy szolgáltató oldatokból, például perkénsav vagy perszulfátok oldatából, mely eljárások lényegileg abból állnak, hogy ezeket az oldatokat 8—60 inéin tér hosszú és kb. 30—75 mm átmérőjű ólomcsövekben desztillálják. Az ilyen csöveknek, például kanyarcsövek, U-csövek, csigamenetek vagy hasonlók alakjában való alkalmazása lehelő tővé teszi, hogy a kezelt oldatokból gyakorlatilag az aktív oxigén egész mennyiségét kitermeljük, oly módon, hogy ennek :)5 -a hidrogénperoxid alakjában a párlatban, a maradék pedig a visszamaradó 20 oldatban lesz jelen. Az oldatok megszívatása ezeknél az ólomcsöves elpárologtatóknál, melyek vakuumkondenzálóteleppel vannak összekötve vagy felülről vagy alulról történik. 25 Meglepő módon azt találtuk, hogy nemesfémekből készült rövid és szűk csövek alkalmazásával — bár ezek a fémek, mint ismeretes, a hidrogénperoxidra igen erős katalitos hatást gyakorolnak — nem- 30 csak, hogy ugyanakkora aktív-oxigén hozadékot kapunk, mint hosszú ólomcsövek alkalmazásával, hanem utóbbiakkal szemben különböző tekintetben még előnyöket is érünk el. Az irodalom, különösen 35 az 572.801. számú német szabadalmi leírás (1. old. 55—56. sorok, 2. old. I—5. sorokmegállapításaival szemben, melyek szerint a nemesfémeknek szerkezeti anyagként való alkalmazása állítólag hátrányos, a?t találtuk, hogy a nemesfémből készült *o csövek éppen előnyökkel járnak, ha azokat a találmány szerint igen csekély vastagságii, pl. aranyból, platinából vagy arany-platina ötvözetekből készült rövid elpárologtató csövek alakjában alkalmaz- 45 zuk, melyeket adott esetben a fűtőgőz nyomásával szemben tanúsítandó szilárdságuk növelése végett még alkalmas vastagságú fémköpennyel, pl. rézből vagy hasonlókból készült köpennyel látlia- 50 lünk el. A réznek és valamely arany-platina ötvözetnek, mely pl. az utóbbi anyagból 10 -ot tartalmaz, a hövezetőképessége nagyobb, mint az ólomé és a csövek vas- 55 tagsága, mely nem nagyobb 1 mm-nél szentben az ólomcsöveknek rendesen 8—10 nim-es vastagságával — lehetővé teszi, hogy csupán 8 m-ig terjedő hosszúságú nemesíemcsövekben már igen erős elpá- r5o ro’.gást érjünk el. Ebből következik, hogy csekéiy számú csővel aránylag nagy perszubíát- vagy perkénsav-folyadékmennyiségé két tudunk elpárologtatni. Minthogy valamely el párol ogtatócső 65 keresztmetszetének csökkentésével és a. bőkicserélődés növekedésével az elpárologtatási teljesítmény is növekedik, viszont a felszabaduló gőz a csőben annál nagyobb nyomást fejt ki. minél hosszabb 70
