114667. lajstromszámú szabadalom • Leszabott üvegcsövek végeit palacknyakká alakító gép

Megjelent 1936. évi augusztus lió 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114667. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — D. 4745. ALAPSZÁM. Leszabott üvegcsövek végeit palacknyakakká alakító gép. Dichter Jákob gyáros Berliii-Schöiieberg. A bejelentés napja 1935. éri november hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 15-ike. A találmány oly gép, mely a rajta ha­ránthelyzetben végigmenő leszabott üveg­osődarábokat előbb két végükön palack­nyakakká alakítja, aztán az üvegcsődara-5 bokát a fenekek egyidejű beolvasztása mellett két félre osztja. A találmány sze­rinti gép azonban épúgy használható az üvegcsővégek másféle alakítására, emel­lett az üvegcsövek két végükön különbö-10 zők is lehetnek és a végek alakítását nem kell szükségképen a munkadarab ketté­osztásának követnie. Eddig az üvegcsövek végein a nyaka­kat úgy készítették, hogy a gép először az 15egyik végen alakította ki a nyakat és ezt követte a gépen való második átvezetés alkalmával a második nyaknak a kialakí­tása. Ismeretesek már oly gépek is, me­lyeknél az üvegcsövek mindkét vége a 20 gépen való egyetlen átmenet alkalmával alakítódik nyakakká; e gépeknél két cso­port nyakalakító szerkezet van a munka­darab útja mentén egymásután, azonban az üvegcsővégek különböző oldalain. E 25 gépekben lehetséges az egyetlen átmenet közben történő alakítás, azonban mind a gép szerkezeténél, mind pedig kezelésénél nehézségek adódnak. Ha az ógő'k és átalakítószerkezetek két 30 csoportja a gépnek különböző oldalain van, a gépet csak egy munkásnak arány­lag nehéz kezelni és az üvegcsövek meg­munkálását ellenőrizni, továbbá a gép megépítését is megnehezíti és térfoglalá-35 sát viszonylag naggyá teszi az a körül­mény, hogy a gép két oldalán elrendezett átalakítószerkezetek külön hajtórészeket igényelnek. E hátrányok egyszerű módon való elke­rülésére az ilyfajta gépeket már úgy is 40 építették, hogy a munkadaraboknak a két csővégen való kialakítását a gépnek ugyanazon oldalán végzik. Az üvegcső­darabokat egyik végüknek kialakítása után a két munkarendszer között elrende- 45 zett fordítókészülékkel 180O j kal megfor­dítják és ennek megtörténtével az üveg­csődarabok ugyanúgy futnak tovább a gép másik munkarendszerén. A találmány szerinti gép is ebbe a csoportba tartozik. 50 Ennél tehát a görgőpárok összes hajtó­részei az egyik oldalról működhetnek, azonkívül az összes égők és alakítószerke­zetek csak az egyik oldalon elrendezettek és így azokat egyetlen munkás jól ellát- 55 hatja. A gép működtetésére egyetlen át­menő forgattyústengely szükséges, amely az összes szerkezeteket hajtja. Míg azonban az ismert gépeknél a munkadarabok a gépen való végigmozgá- 60 suk közben az egyik végükön meg vannak fogva, a találmány szerinti gépnél a munkadarabokat a továbbítószerkezet ma­gában véve ismert módon legalább két pon­ton fogja meg, amikor is a munkadarab kö- 65 zépső részéhez közelfekvő két megtámasz­tái pont minden esetben oly távolságban van egymástól, hogy közöttük a fordító­szerkezet a munkadarabot megfoghatja. Ennek az elrendezésnek az a nagy előnye, 70 hogy a végek alakítása közben rövid munkadarabok is oly biztosan ágyazód­nak hogy az alakítószerszámokhoz képest központosán helyezkednek el, míg ha ily megbízható ágyazást a munkadarabok egy- 75 oldalú fogvatartása mellett kellene elérni,

Next

/
Thumbnails
Contents