114661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium-magnéziumötvözetekből öntvények létesítésére nyers homokformákban

2 114661. és alumínium alapfémű ötvözetek öntésénél a rendes gyakorlatban különböző homokfajtákat használnak; a magnézium1 alapíéműekhez rendszerint durva, lika-5 csos homokot, az aluminium-alakféműekhez rendszerint finom homokot vesznek. A homokok e minőségi különbsége a formakészítésnél is különbségeket von maga után, úgy hogy ami esetleg az egyik 10 homoknál alkalmazható, a másiknál alkalmatlan. A nevezett két különböző alapfémű ötvözet emellett az oxidálásgátló anyagokkal szemben sem viselkedik egyformán. így pl. magnéziuin-alapfémű önt-15 vényeknek hqmokformában való öntésekor általában használtak ként; magnéziumtartalmú aluminium-alapfémű öntvények készítésénél azonban a kén egyáltalán nem tudja a keret keletkezését meg-20 gátolni. Hasonló a helyzet más védőanyagoknál, pl. karbamidnál is, melyek magnézium-alapfémű öntvények készítésénél jól beváltak, magnéziumtartalmú aluminium-alapfémű öntvények készítésénél 25 ellenben a keret képződését alig vagy egyáltalán nem tudták meggátolni. Az egyik ötvözetfajtának valamely védőanyaggal szemben való viselkedéséből egyáltalán nem volt előre megállapítható, 30 hogy a másik ötvözetfajta ugyanezen védőanyaggal szemben miként fog viselkedni. A találmány egyik eélja magnézinmtartalmú aluminiumalapfémű ötvözeteknek 35 nyershomokformákba való öntésekor a keret keletkezésének meggátolása. A találmány másik célja olyan anyagnak a formahomokba való bekebelezése, mely a keretképződés meggátolására alkalmas, 40 anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a homok formázhatóságát. A találmány további célja olyan anyag alkalmazása, mely a formába öntött fémmel érintkezve, nem fejleszt egészségtelen gázokat. 45 Ugy találtuk, hogy lia A'ízzel nedvesített formahomokba 1—10% ammoniumfluoridot keverünk, a keverékből készült formába magnéziumtartalmú alumínium alapfémű ötvözet öntésekor nem keletke-50 zik keret. Ugy is járhatunk el, hogy a formát ammoniumfluoridtól mentes homokból szokott módon készítjük el s ezután a formaiireg felületét, vagyis a formaüreget határoló falfelületeket az ön-55 tés előtt porított ammoniumfluoridclal, vagy ennek oldatával hintjük be. Célszerűnek bizonyult ammoniumfluorid alkoholos oldatának a falfelületekre való porlasztása s az oldószernek az öntés előtt való kiűzése. A metil- és etilalkohol az 60 ammoniumfluoridot elég jól oldják. Az ammoniumfluoridnak a keretképződést meggátló hatása egyaránt érvényesül akár a sónak & formaihomokba való keverésekor, akár a sónak vagy oldatának az üreg- 65 falakra való permetezése után. A védőanyag alkalmazásának módja tehát a létesítendő öntvény természetétől és az öntendő darabok számától fog függeni. Ha csak néhány darab öntvényre van szük- 70 ség, kétségtelenül gazdaságosabb, há csak a formaüreg falaira visszük fel a védőanyagot, semmintha ezt a homokkal kevernők. 5 ' A találmány foganatosításánál a nyers- 75 forma készítéséhez való homokot éppen annyi, kb. 4—9% vízzel nedvesítjük meg, hogy a formahomok a formakészítésnél kellő tapadású legyen. A keverék egyéb alkatrészeit nem kell az ammoniumfluo- 80 ridra való tekintettel módosítani, mert a só jelenléte nem rontja le a keverék kohézióját. A találmánnyal elérhető előnyök összehasonlító kísérletekből tíinnek ki. Kb. 6% 85 magnéziumot s egyébként alumíniumot tartalmazó aluminium-magnézium-ötvözetet az eddig használatos nyers homokformába öntöttünk, mely kb. 6% vízzel nedvesített kovahomok és agyag keverékéből 90 készült. Az öntvényt eltörvén, kitűnt, hogy közvetlenül a felület alatt fekete gyűrű mutatkozott, mely az öntvényfeliilet- szemlélésénél nem volt látható. Ugyanennek az ötvözetnek egy másik adagját 95 ugyanilyen formába öntöttük, melynek üregét azonban az öntés előtt 4.2% ammoniumfluoridot tartalmazó metilalkohollal permeteztük, s az utóbbit elpárologtattuk. Az öntvény hasznos részén nem volt fe- 100 kete gyűrű, csak a torokrész egy részén, míg az öntvény többi része tiszta és fényes volt. Ha ezeknek az Öntvényeknek sajátságait összehasonlítjuk, kitűnik a keretnek 105 vagy gyűrűnek az öntvény mechanikus sajátságait károsító hatása. A közönséges formákban készült öntvények átlagos szakítási szilárdsága kb. 1650, folyási szilárdsága kb. 1000 kg/cm2

és nyúlása no (5.078 cm) 6.3% volt. Ezzel ellentétben a találmány szerint készült formában létesí-