114587. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű égési erőgép utántöltéssel

lehetségessé. Az enyhe hajlású belépő öblítő áram egyszersmind előnyös közvetlen hűtőhatást fejt ki a dugattyúfenékre. A mellékelt rajzok a találmány szerinti 5 erőgép példaképeni foganatosítási alakját tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra függélyes harántmetszetefc. A 3. ábra metszet a 2. ábra 3—3 vonala 40 szerint. A 4. ábra metszet a 2. ábra 4—4 vonala szerint. Az (a) henger (b) dugattyúját egy hajtórád köti össze a (c) íorgattyúcsappal. 15 mely utóbbi a (d) kört írja le; (e) olyan! előkamra, mely oldalt fekszik és hajlása van; (f) a beboicsátószelep (1. ábra). A (g) kibocsátónyílásokkal szemben a két (h) és (i) bebocsátónyílás fekszik (2. ábra), me-20 lyeket a közös (k) csatorna táplál (3. ábra) ós amelyek sugárirányúak a hengertengelyhez és ezenkívül különböző szögek alatt fölfelé irányulnak. így pl. a (h) be• bocsátó nyílás nagyon meredek a henger -25 fejhez (2. ábra), az (i) bebocsátó nyílás ellenben csak igen enyhén hajlik fölfelé. Ennek az enyhe hajlásnak megfelelően a dugattyúfenéknek (1) csonkakúp alakítása, van, míg a, (h) bebocsátó nyílás erős haj-30 lásának megfelelően a dugattyúfenéknek az (m) kimarása van, mely a nyílásból az alsó holtpontban kilépő légsugarat mégin'kább fölfelé tereli. Az, így keletkezett (z) ós (y) légáramok ekként zavartalanul keresztezhetik egymást, ami a hengermas:nak rendezett és tökéletes kiöblítést ad. Az (f) szelep (n) bebocsátó csatornája, mely pl. a (k) bebocsátó csatornával áll összeköttetésben és amelyet ugyanaz a 40 kompersszor táplál, rígy rendezhető el (4. ábra), hogy érintőlegesen torkoljon a szelep elé helyezett (o) szelepkamrába; az itt beáramló levegő eként olyan forgást kap, mely a hengertérben folytatódik, az 45 öblítést támogatja, továbbá a szükséges oxigént az előkamra torkolata mellett elvezeti. A szelepet bökő- és lengőemeltyü révén a (p) bütyök vezérli. Ez, utóbbit úgy alakítjuk és a forgattyútengelyről pl. fo-50 gaskerekek útján úgy hajtjuk, hogy a szelep még nyitva marad, amikor az öblítő és a kibocsátó nyílások már bezáródtak. Amint az ábra mutatja, pl. az (i) bebocsátó nyílás vezérlő széleként szereplő 55 felső széle valamivel a (g) kibocsátó nyílások felső széle alatt fokszik, úgyhogy a íg) kibocsátó nyílásokat a dugattyú korábban nyitja, és későbben zárja. A szelep vezérlő pontjait és nyitógörbéjét a (d) forgattyúkörön tüntetjük fel. (Al) a kibo- 60 csátó nyitás, (VI) a szelepnyitás, (Sl) az Öblítő nyílások nyitása, (S2) ,az öblítő nyitások vége, (A2) a kibocsátó nyitások vége és (V2) a szelepzáródás. Egyrészt az (Al, A2) pontok, másrészt pedig az (Sl, S2) 65 pontok a holtponthoz szimetrikusok, míg a (VI, V2) pontok asszimmetrikus helyzetet foglalnak el. A vonalkázott terület az (f) szelep (x) nyitásának mértékét mutatja. 70 Amint látható, az, (f) szelep a (VI) pontban kezd nyílni, tehát az öblítőnyílások nyitódása előtt. A (p) bütyök megfelelő alakításával pl. lehetséges tetszőlegesen lassan nyitni, úgyhogy a levegő először 75 orőscn fojtva áramlik a szeleprésen át, ami rendezett, aránylag örvénylésmentes öblítést indít meg. A szelepnyitás első. hosszabb szakaszában tehát a szelepen beáramló levegő az, öblítést és töltést támo- 80 gaitja, míg az utántöltés csak a nyitás utolsó szakaszában történik, az (A2—V2) fcrgattyúszögön. A hengerfejen belépő öblítő és utántöltő áram vezérlését természetesen más megfelelő szervvel is létesíthet 85 jiik. és a levegő keringését tetszőleges más eszközökkel is elérhetjük, mint a légbe bocsátó csatorna vezetésével. Az utóbb említett öblítő és töltő áran» támogatására pl. a hengerfalban elrende 90 zett öblítőnyílások egy része érintőlegesen is torkolhatna a hengertérbe és pl. m c-nvbén fölfelé irányuló bebocsátónyílá sok határesetben víz,szintesen is feküdhetnének. Szabadalmi igények: 95 1. Kétütemű égési erőgép, melynél az öblítés a töltéssel, ill. utántöltéssel együtt több csoport-bebocsátó nyíláson át történik, melyek közül az egyik csoport a hengerfalban van és az alsó dugattyú- 100 holtpont közelében válik szabaddá, melyre jellemző, hogy a hengerfalban lévő nyílások rézsútosan a hengerfej felé irányulnak, míg a második bebocsátó nyílás, ill. nyílás-csoport, pl. sze- 105 lep elrendezése a hengerfejben olyan, hogy a hengerfejen belépő légáramnak forgómozgást ad, ami a fő égési tér kerületi részeit kiöblíti. 2. Az 1. alatt igényelt erőgépnek fogana- 110 tosítási alakja a hengerfejben elrendezett előkamrával melyre jellemző, hogy az előkamra a hengerfejben levő bebo-