114583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tagozott kazánok összeállítására és üzembetartására, valamint kazánberendezés ez eljárás foganatosítására
ért nagyságú lángtérre teszünk szert, mert az össz-lángteret egyrészt a mellső tagcsoport külön lángaknái, másrészt a hátsó tagcsoport teljesen szabad terű ak-5 nája alkotja. Ezenkívül, miután a hátsó tagcsoport közönséges egyaknás berendezés, aránylag olcsó berendezésre teszünk szert, mely egyúttal aránylag keskeny is. A találmány további előnye, hogy a vál-10 tozó körülményekhez, különösen a teljesítményhez és a változó minőségű tüzelőanyagokhoz könnyen, nevezetesen egyszerűen a tagok számának változtatásával hozzászabható, tehát e szempontból igen 15 „rugalmas" béren cl ezéísre teszünk szert, sőt egymástól teljesen különböző fajtájú (jó- és rosszminőségű) tüzelőanyagok közül az egyiknek üzeméről ugyancsak könnyen (a mellső csoport elhagyásával 20 illetve hozzátételével) térhetünk át a másiknak üzemére. Maga a mellső tagcsoport akár (az alább leírt módon) füst járatot is tartalmazó tagokból állhat, akár ú. n. előtüzelő beren-25 dezést alkothat. Előtiizelőberendezés alatt tudvalevőleg oly berendezés értendő, mely a füstgázáramnak csatornákban való elosztása nélkül a tüzelőanyag elégetésére szorítkozik, melyben tehát nincsenek füstjá-30 rátok, hanem a füstgázok az előtüzelőberendezésből a mögötte lévő tagoskazán füstjárataiba, a tagoskazán vízterei közé áramlanak. Ehhez képest a találmány szerinti tagozott kazánberendezés amaz alakos jánál, melynél a mellső tagcsoportban nincsenek füstjáratok, ez a mellső csoport olőtiizplő vagyis oly berendezésből áll, amelyben a tagozott vízterek közeit füstjáratok helyett a töltőtér, illetve a tüzelő-40 térnek és a tiizeilőrostélynak szélső részei foglalják el. így egyrészt a kazán egész, szélességére kiterjedő tüzelőrostélyra é.? szélesebb, tehát még fokozottabb nagyságú tüzelőtérre teszünk szert. A talál-45 mánynak előtüzfléses megoldási alakja, az eddigi előtüzeléses berendezésekkel szemben azt a jelentékeny különbséget mutatja, hogy az előtiizelőberendezés is teljes egészében tagozott, aholis az egyes, vízte-50 reket tartalmazó tagok egymással ős a tulajdonképeni tagoskazán tagjaival külső alakra és nagyságra célszerűen teljesen megegyeznek. A találmány szerint tehát a. berendezést az eddigi falazott és 55 nagy térigényű elöíüzelések'kel szemben oly alakban, létesítjük, hogy különösen a központfűtési tagozott kazánokkal szemben támasztott gyakorlati követelményeket minden tekintetben, különösen az egy- szerű, olcsó, egységes elő állít hatóság, 60 könnyű szállíthatóság, könnyű és gyors szerelhetőség és a kis térigény tekintetében teljesen kielégítő berendezést érünk el. Magában véve ismeretes ugyan már függélyes tagozású, töltőaknával felsze- 6a relt öntött-vaskazánnak előtüzelés (Donneley-íéle előtüzelés) alakjában való alkalmazása, viszont azonban ilyen tagozott előtüzelést eddigeié csak egyaknás alakban és kizárólag csak oly kombinációban 70 alkalmaztak, amelyben a tulajdonképeni kazán falazott, tűzesöves kazánból állott, míg a találmány szerint, mint jeleztük, az összes eddigi előtüzeléses berendezésekkel szemben oly berendezést létesítünk, 75 amelyben úgy a tulajdonképeni kazán, mint a előtüzelő berendezés is tagozott. Javasoltak ugyan már oly tagozott kazánberendezéseket is, melyek rostélyt tartalmazó tagozott mellső részből és ros- 80 télynélküli tagozott hátsórészből állottak, aholis a két részt a kazán magasságának egy részére terjedő (a két rész között felső közlekedést meghagyó) harántirányú vízfal választotta el egymástól. E berendezé- 85 seknek azonban úgy a célja, mint szerkezete és hatása lényegesen különbözik a találmány szerinti berendezéstől. E berendezések ugyanis úgy a mellső, mint a hátsórészben kizárólag egyaknásak vol- 90 tak, kettős céljuk pedig az volt, hogy egyrészt kombinált füstforgatást akartak létesíteni, nevezetesen a kazán mellső részében lévő vízkamrák közötti füstjáratokba alulról felifelé áramló füstgázok, a 95 mellső részből felül vízszintesen áramlottak a hátsó részbe, amelyben azután^ a füstgázok ismét függélyes, párhuzamos áramokban vagy zeg-zugos irányban haladtak tovább; másrészt azt célozták, hogy 100 a rostély az egész kazán aljára kiterjedő rostélyelemek helyett csak az éppen szükséges rostélyhosszra szorítkozzék (amikoris a rostély sokkal könnyebben volt kezelhető, mint az esetben, ha, a tüzelőanyag 105 fölöslegesen a rostély hátsó részére is jutott volna). E berendezéseknél tehát a kazán mellső része nem alkotott tényleges előtüzelést, mert a tagozott vízkamrák között minden oldalról zárt, csak alul és 110 felül nyitott, tényleges füstjáratok voltak, míg a találmány szerinti kazán előtüzeléses megoldási alakjánál a mellső rész tényleges előtüzelő, vagyis olyan berendezés, melyben a tagozott vízterek közötti 115 közöket a füstjáratok helyett, mint jeleztük, a töltőtér, illetve a tüzelőtérnek és a tüzelőrostélynak szélső részei foglalják