114550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamos képáramok optikai képek átvitelénél, valamint hozzávaló hordozószerv és az eljárással készült képhordozó

ban hozzuk rezgésbe és a feljegyző szervnek alakját akkiént választjuk, hogy az említett rezgési irány révén ,a képáramoknak megfelelően változó szélességű feljegyzés 5 létesül, melynek amplitúdói a feljegyző -szerszám megfelelő amplitúdóinak nagyításai. A feljegyzést végző szerv saj tolóhatást is kifejthet úgy, hogy a feljegyzéssel ellátandó hordozószerv anyagát a 10 feljegyzést végző szerv egyszerűen félreszorítja. A találmány szerinti eljárás nagy előnye, hogy kisamplitudójú áramokat, kiváltképen oly nagyfrekvenciás képára-15 mokat, amelyek a reprodukálandó kép letapintási sebességének fokozása révén adódnak, nagy pontossággal lehet feljegyezni, mivel a feljegyzést végző szerv igen kis amplitúdói a feljegyzésben jelen-20 tékeny amplitúdók alakjában mutatkoznak. A találmány alkalmazásával a feljegyzés sebessége a használatos eljárásokkal adódó sebesség 500-szorosára fokozható. A 25 feljegyzés sebessége a nagyítás ós a feljegyzőkészülékek reprodukálóképessége alapján választandó. Abból a tényből, hogy a találmány az említett nagy sebességet lehetővé teszi, 30 következik, hogy a találmány nagy gyakorlati értékű, még pedig nemcsak többé vagy kevésbbé fényűzési, illetve szórakozási célokra, hanem a sajtó szempontjából is. Hírlapírók most már a találmány felg^ használásával fényképeiket távirati, vagy drótnélküli úton igen gyorsan vitethetik át. Az átvitt képek azonnal klisék alakjában dolgozhatók fel, amelyekről egyébként ismert nyomdai eljárások segélyével nyomatokat lehet készíteni. Önként értetődik, hogy a feljegyzés úgy is végezhető, hogy a képeket ernyőn lehessen reprodukálni. A találmány szerinti eljárás további 45 előnye, hogy a feljegyzett nyomokat jelentékenyen szélesebbre készíthetjük, mint az ismert eljárásokkal, anélkül, hogy a feljegyzés világossága és pontossága szenvedne. A letapintásnál a már említett csa-5Q varvonal emelkedése nagyobbra vehető úgy, hogy egy adott képet az eddiginél jelentékenyen rövidebb idő alatt lehet letapintani. Ily nagy emelkedés az ismert eljárásoknál nem használható, mert, ha éles csúcsú vésőtűket használunk, a nyomok között túlságosan széles sértetlen sávok maradnak meg. Ennek következménye az volna, hogy igen elmosódott képet kapnánk. A találmány szerinti eljáráshoz szüksé- 60 ges energiának 5—10 wattot nem kell meghaladnia, ami éles ellentétben áll az eddig szokásos eljárásokkal, amelyek legalább 300 Watt-nyi energiát igényeltek, emellett a találmány a jelentékenyen kisebb 65 energiaszükséglet ellenére jóval kedvezőbb eredményekre vezet. A szükséges energia tudvalevőleg a feljegyzést végző szerszám átlagos sebességének négyzetétől függ. A találmány szerinti eljárásnál ennek a se- 70 bességnek az alkalmazott erősítéstől függően csak 1

/r.o—Vi<«> részét kell kitennie annak a sebességnek, melyet az éles csúcsú vésőtűkkel dolgozó ismert feljegyzőkészülékekben szoktak használni, hogy 75 azonos effektust érjünk el. A találmány szerinti eljárással végzett feljegyzéshez szükséges energia éppen ezért az isimert eljárásokkal végzett feljegyzésekhez szűkszeges energia V**TM—Vioooo része lehet, 80 azaz ha a találmány szerinti eljárás alkalmazása. esetén egy bizonyos feljegyzéshez 50 Watt-ra van szükség, az ismert eljárások esetében a feljegyzést végző szervbe 12.000—50.000 Watt energiát kellene heve- 85 zetni. Ez természetesen lehetetlen, mivel a szóbanforgó szerv ilyen energiát felvenni nem képes. A találmány szerinti eljárás kitűnően foganatosítható olyan vésővel, melynek 90 V-alakú vágóéle va,n és melyet a feljegyzés közben a hordozószerv lapos alakítású felületével merőleges irányban hozunk rezgésbe. A Véső vágóéle, vagy vágóélei a hordozószerv felületével ez esetben célsze- 95 rűen 15°, vagy ennél is kisebb (3 szöget zárnak be (2. ábra). A feljegyzést zselatin- vagy viaszrétegben létesíthetjük, mire a hordozószervet, a sokszorosítóiparban ismert módon, úgy 100 kezelhetjük, hogy a feljegyzést lenyomatok készítésére való közönséges nyomósajtóban klisének használhassuk. A feljegyzés oly hordozószerven is létesíthető, mely legalább két rétegből áll, 105 amikoris úgy járunk el, hogy az egészben, vagy részben fényabszorbeáló, pl. színes fedőréteg részeit a szomszédos réteg részeivel együtt távolítjuk el. Ez utóbbi réteg pl. zselatinból, viaszból, vagy hasonló no anyagból áll. Ekkor célszerűen még egy, támasztórétegként ható alátétet is alkalmazunk, mely vagy fényáteresztő anyagból, pl. celluloidból, vagy pedig a fényt át nem eresztő anyagból, mint pl. papírosból ^5 r.agy fémből áll, aszerint, hogy a feljegyzést optikai reprodukálásra, illetve máso-