114541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására és regenerálására
oldat kis mennyiségével való elegyítése után hevítjük fel 180 C° hőmérsékletre. Ekkor a kezelt szerves anyag poralakú állapotban marad és nem válik ragadóssá, 5 mint az eddigi eljárásoknál. A száraz lepárlás nem következik be, ellenben a szene.«ítés megkezdődik a einkklorid jelenlétében. Miután a ciukkloridot a 240°-rn, a szer-10 ves anyagot pedig 180°-ra felhevítettük, a két anyagot retortában összekeverjük. Minthogy a cinkklorid anhidrid állapotban van jelen, a reakció melegfejlődéssel megy végbe és a. további felhevítés csak csekély 15 külső melegítést igényel, mely beszüntethető, mihelyt a keverék hőmérséklete 290 fokot elért. Tudvalevő, hogy a fa és efélók száraz lepárlásánál a felmelegedés 280°-tói kezdve 20 exotermásan megy végbe és hogy a felhevítés 400° hőmérsékletig terjed, anélkül, hogy külső hevítésre szükség volna. Ha tehát a reakcióban levő keverék hőmérséklete a 290 fokot elérte és a további hő-25 szolgáltatást megszűntetjük, az anyag további hevítés nélkül melegszik fel 400 fokra. Az eddigi eljárásoknál az anyagnak 400"-ifi való felhevítésére sokkal nagyobb hőszolgáltatás volt szükséges, minek 30 következtében a fentemlített bajok álltak elő, melyek a jelen eljárásnál teljesen kiküszöbölődnek. Az így előállított szén hatóképeisségét növelhetjük, ha a keveréket légköri hő-35 mérsékletre hagyjuk lehűlni és vízben oldható szénvegyülettel, például cukorral elegyítjük. A keveréknek és a cukoroldatnak bizonyos idejű együttléte után ezt az elegyet ismét 400°ra hevítjük fel, azután 40 ismer1 módon szétválasztjuk. Az utóbbi eljárás a kimerült aktív szén regenerálására is felhasználható, sokkal jobb eredménnyel, mint az eddigi eljárásokkal. Az eddigi regeneráló eljárások 45 termékei sokkal gyengébb színtele,nítőképességűek, mint az eredeti szén, melybői készültek. Az aktív szenek többé-kevésbbé likaesosak. A kolloidoknak a tisztítandó oldatok-50 ból és folyadékokból való felszívása, a szén felületén megy végbe, melynek nagysága a likacsosság függvénye. A kimerült szénben a likacsok el vannak tömődve. A gyakorlatban, például a cukorgyár-55 tásnál, vízzel űzték ki azokat az anyagokat, melyeket a szén likacsaiban visszatartott. Ha az így tisztított kimerült szenet regeneráló eljárásnak vetjük alá, úgy a szén vázának felülete a hő hatására összezsugorodik és a regenerált termék 60 felszívó képessége az eredetivel szemben csökken. A találmány szerint a kimerült szén teljesen visszanyeri eredeti aktivitását, ha likac.saiba.il bizonyos mennyiséget meg- 65 hagyunk abból a folyadékból, amelynek tisztítására használtatott cs ha ily állapotban vetjük alá cinkklorid hatásának.' 1 Az esetben, ha a szénben visszamaradt anyag oly értékes, hogv kár volna benne 70 hagyni, akkor a kimerült szénből vízzel kimossuk, azután pedig kisebb értékű folyadékkal, például melásszal telítjük és ebben az állapotában vetjük alá a. regeneráló eljárásnak. Minthogy ekkor a ki- 75 merült szén likacsai is telítve vannak aktív szénné átalakítható szerves anyaggal, a regenerálás folyamán a szénváz felülete nem fog csökkenni, sőt inkább növekedni fog. 80 A kimerült szén regenerálása a cinkkloridnek 300- -400° hőmérsékletig való felhevítése mellett megy végbe, mint említve volt. Ez a regeneráló eljárás nemcsak a. talál- 85 mány szerinti eljárással termelt aktív szeneknél használható, hanem bármily eredetű kimerült szén tökéletes regenerálására is alkalmas. A regeneráló eljárás akárhányszor megismételhető, mindig 90 ugyanazon kedvező eredménnyel. Szabadalmi igények: 1. Eljárás aktív szén előállítására, melyre jellemző, hogy a szenesítendő szerves anyaghoz elegyítendő cinkkloridot 95 előbb 240 C°-ra hevítjük fel és folyékony állapotban való megtartása végett széntartalmú anyagból, például fűrészporból, egy keveset hozzákeverünk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatost- 100 tási módja, melyre jellemző, hogy a szenesítendő szerves anyagot, mielőtt a felhevített cinkkloriddal elegyítenénk, kevés cinkklorid hozzáadása mellett kb. 180°-ig felhevítjük. 105 3. Az 1. és 2. igények szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a cinkklorid és a szenesítendő szerves anyag keverékének 400 C°-ra való felhevítésével képződő szén aktivitásé- 110 nak fokozása végett, a légköri hőmérsékletre lebűtött anyaghoz vízben oldható széntartalmú anyagot keverünk, majd újból felhevítjük kb. 400 C°-ig. 4. A 3. igény szerint eljárás alkalmazása 115 kimerült aktív szén regenerálására, melyre jellemző, hogy a regenerálandó
