114502. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás tagos öntöttvas kazán

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114502. szam. il/h. OSZTÁLY. lí. 12524. ALAPSZÁM. Töltőaknás tagos öntöttvas kazán. Beck István oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi november hó 30-ika. A rossz minőségű, gázdús szénfaj táknak, különösen a hazai barnaszénnek közönséges, vízszintes síkrostélyú tüzelőberendezésekben, pl. központi fűtési kazánok-5 ban való eltüzelése a régebbi, közönséges tüzelési módtól lényegesen eltérő feltételek betartását követeli meg, mert máskülönben az illó részeket nagy mennyiségben tartalmazó barnaszén eltüzelésénél hirtelen 10 nagymennyiségű gázfejlődés következik be, ami tökéletlen elégéssel, füst- és kátrányképződéssel jár. E feltételek, melyeket részben eddigelé is sikerült megvalósítani, főleg a következők: 15 1. A szenet lehetőleg vékony rétegben kell eltüzelni, amelynek légellenállása oly csekély, hogy a rétegen, a szénből fejlődő gázok tökéletes elégéséhez elegendő menynyiségű levegő képes áthatolni. 20 2. A parázsra nem szabad nagyobb mennyiségű hideg tüzelőanyagot adagolni, mert különben oly mérvű kigázosodás indul meg, hogy a keletkező gázokat nem lehet tökéletesen elégetni; a barnaszén te-25 hát fokozatos előmelegítést, valamint fokozatos kigázosítást és elégetést igényel. 3. Kellően magas hőmérsékletű, vagyis a keletkező gázok tökéletes elégetéséhez elegendő hőfokú tűzlérről kell gondoskodni. 80 4. Oly nagyságú lángteret kell alkalmaznunk, mely egyrészt a lángok szabad kifejlődését biztosítja, másrészt pedig a gázokat megóvja attól, hogy tökéletes kiégésük előtt mindjárt hideg (pl. a fel-35 melegítendő víztereket határoló) felületekkel érintkezzenek és így a tökéletes elégésükhöz szükséges hőmérséklet alá hűljenek. Az első feltétel tökéletes betartására különösen a vándorrostéllyal működő, rend- 40 szerint mechanikai hajtású tüzelőberendezések alkalmasak. Ezek ugyanis az adagolt szenet egyenletes, vékony rétegben szállítják a tűztér felé, a 2. feltételt pedig csak azért teljesítik tökéletes mértlók- 45 ben, mert a tüzelőtér elején, a vándorrostély fölött, hőtartó anyagból álló gyujtóboltozatot alkalmaznak. Ekkor a berendezés a szenet síkrostélyos tüzelésektől eltérően. nem a parázsra adagolja, tehát a 50 friss szén begyújtása nem az alatta égő szénrétegről, az u. n. alaptűzről, megy végbe, ami mindig nagymérvű gázfejlődést és füstölést okoz, hanem a szén a tűztér izzó samottfalainak, főleg az említett, kü- 55 lön e célra való gyujtóboltozatnak hőbesugárzása révén gyullad meg. Ezzel lehetővé válik a szén fokozatos felhevítése. Ezenkívül gázdús szénfajták esetére a tűzteret határoló felületeket hőtartó íalak- 60 kai voltak kénytelenek bélelni, hogy a 3. feltételt kielégítsék. A vándorrostélyos tüzelőberendezések hátránya azonban a mechanikai berendezésnek aránylag igen nagy költsége, ami e 65 berendezések alkalmazását, különösen kisebb üzemekhez,meggátolja; ehhez hozzájárul még az említett hőtartófalak alkalmazásával járó költségtöbblet, végül pedig a 4. követelmény megvalósítása nagyméretű 70 tűzteret tesz szükségessé, ami egyrészt szintén a költségek további fokozásával, másrészt a berendezés nagyobb helyszükségletével jár. Megjegyzendő még, hogy a vándorros- 75 tély az összesülő szénfajták elégetésére