114493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köralakú fémlemeztárcsáknak hengerléssel való előállítására

alakot adja, amely tehát kész kialakításához b°-ú ösz-szöget igényel, mely tehát valamivel nagyobb, mint a 3. a°. Ez esetben számítás szerint a negyedik hen-5 gerlési menet számária, ha az első ellipszisből indulunk ki. b°—3 . a° nagyságú szöget kellene választani. Minthogy azonban, amint azt megállapítottuk, az ellipszis két tengelye közötti viszony meg-10 változtatása a szögfelezőjének a hengertengelyhez képest való helyzetétől is függ, tehát kisebb elforgatási szögnél más, mint nagyobb elforgatási szögnél, ennélfogva a kiegészítő szög bizonyos 15 empirikus korrekciót igényel, amely nyilvánvalólag számítással is megállapítható. Minthogy az elforgatásnak a hozzácsatlakozó vékonyítással együtt való minden egyes megismétlésénél a munka-20 darabnak mindkét ellipszistengely irányában való megnagyobbítása következik be ós a cél csak az, hogy nagyobb ós vékonyabb köralakú végtárcsát kapjunk, ennélfogva nem mindig szükséges kiegé-25 szítő szöggel való hengerlési menetet elvégezni csak avégből, hogy a hengerlési menetek számát csökkentsük. Oly esetekben tehát, amikor valamely elforgatási szög csak az elforgatásra valói kapcsolás 80 nagyobb számú ismétlésénél éri el a köralakot létrehozó össz-elfordulási szöget, ezt a megismétlést választhatjuk kiegészítési szög beiktatása helyett. Megemlítendő még más lehetőség is. 35 Az először elért ellipszis tetszőleges szöggel való elforgatás és ahhoz csatlakozó vékonyabbra való hengerléssel előbb ismét más azonban eltolt, nagyobb felületű ellipszisé alakíthajuk át, azután pedig a 40 munkadaraboit úgy forgathatjuk el, hogy az ellipszis nagytengelye a hengerekkel párhuzamos legyen, mire a munkadarabot e helyzetben megváltoztatott százalékos vékonyítással kihengereljük, miközben 45 tehát a nyújtás a nagy tengelyhez 90° alatti irányban következik be, amint az a 112.940. 1. sz. szabadalom szerinti eljárásnál történik. A százalékosan, megváltozr tátott vékonyítási úgy kell méreteznünk, 50 hogy az, eredeti ellipszishez képest már megváltoztatott ellipszisből most már koraiak adódjék. Aszerint, hogy milyen volt a megelőző elforgatási szög nagysága, a redukciót százalékosan nagyobbra vagy 55 kisebbre kell vennünk. így pl. a redukció 45°-os forgásszögnél, amely a már a köralaknak nagyobbmérvű megközelítését adja, kisebbre^ ellenben 30°-ú szögnél, amelynek a köralaktól való nagyobb eltérés a következménye, nagyobbra kell 60 méretezni. Minden esetben grafikus úton vagy empirikus előkészítéssel vagy pedig tisztái számítással is abban a helyzetben vagyunk hogy visszaf elé meghatározott átmérőjű és 65 meghatározott vastagságú kívánt köralakú tárcsa számára megállapíthassuk, mily méretűre kell a kiindulási munkadarabot készítenünk, hogy az, az alkalmazni szándékolt kezelés mellett megfeleljen. Ha ar- 70 ról van szó, hogy a közbenső fokozatoknak a hengertengelyekhez képest elfoglalt helyzetét ós az egyes közbenső formák ellipszisméreteit (mert mindig ellipszisekről van szó), meghatározzuk, úgy 75 ezt megkönnyíti az a megállapítás^ hogy a mindenkor kihengerlendő ellipszis nagytengelye, az alkalmazott forgásszög szögfelezőjének az irányában fűt végig és hogy azok az értékek, amelyek a minden- 80 kori ellipszis nagy- és kistengelye közötti viszonyt megadják, szinuszvonalan ordinátaként lemérhetők. A kiindulási munkadarabokat a 112.940. 1. sz. szabadalomban leírt eljáráshoz, ha- 85 sonlóan hengeres tömb iszétaprításával állítjuk elő. Ha nem helyezünk súlyt arra, hogy éppen pontos köralakoit, kapjunk végforma gyanánt, ha tehát pl. a köralak megköze- 90 Ütésével megelégszünk és más megmunkálással, pl. kÖTÜlvágással akarjuk a pontos kört elérni, miközben a hulladékkal számot vetünk, úgy a leírt eljárást természetesen félbeszakíthatjuk, amint oly 95 ellipszis keletkezik, mely nincs túlmessze a köralaktól. Az is elgondolható, hogy bizonyos felhasználási célokra ellipszisalakú fémlemezre van szükség. Természetesen ily esetben sem folytatjuk az eljárást a 100 köralak újbóli megismétlődéséig, hanem a kívánt méretű és kívánt alakú ellipszis elérése után az eljárást befejezzük. Amint azt már a 112.940. 1. sz. szabadalomban jeleztük, kiindulási munkadarab- 105 ként ellipszisalakú vastag tárcsát is használhatunk s az eljárást az előbb leírtak értelmében folytatjuk mindaddig, amíg a kívánt méretű köralakú fémlemeztárcsát vagy ellipszisalakú fémlemeztárcsát meg- 110 kapjuk. A találmányi gondolatot még tovább is kiterjeszthetjük. Annak következtében, hogy a 112.940.1. sz. szabadalomtól eltérőleg oly forgásszöget alkalmazunk, amely más, 115 mint 90°, a munkadarabot, mint azt már jeleztük, különböző radiális irányokban, vagyis nemcsak két egymásra merőleges