114490. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltó-eljárás és berendezés

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114490. SZÁM. XVlII/b. OSZTÁLY — 2V. 2956. ALAPSZÁM. Tűzoltó eljárás és berendezés. Neumaim Josef magántisztviselő, Brünn. A bejelentés napja 1935. évi január hó 23-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1934. évi január hó 24-ike. A találmány tűzoltóeljárás és berendezés, melynél az oltószerrel telt tartály könnyen gyúlékony alkatrészének elégen téise folytán ürül ki. 5 A találmány lényege az, hogy a tartályban robbanó anyaggal, pl. lőporral telt edény van, melynek tartalmát lángra lobbantjuk; a tartályban ekkor fellépő tetemes túlnyomás az oltószert nagy erővel 10 hajtja ki belőle. A berendezés elsősorban gépi járművek karburátor-tüzeinek oltására alkalmas. Az eddigi ilyfajta önműködő oltóberendezésnél gyujtózsinárokat alkalmaztak. 15 Ez okból sokáig tartott, míg a tűz, útján meggyújtott gyújtózsinór a berendezést működésbe hozta. Javasoltak továbbá önműködően ható mechanikai szerkezetekkel, pl. megtfeszí-20 tett rugókkal felszerelt oltóberendezéseket, amely rugókat húr átégése váltja ki. A kiváltott rúgó- vagy nyomótöltényt működtet, amely az oltofolyadékot a készülékből lassan kiszorít ja, vagy pedig üveg-25 edényt zúz szét, amelyből az oltófolyadék szabadon kifolyik. Ezeknél a berendezéseknél is aránylag sokáig tart, míg az oltószer működésbe lép és így nem gátolhatják meg a veszélyeztetett berendezés 30 egy részének elégését. Az ismert megoldásnak további hátránya, hogy a fémből készült mechanikai szerkezet a nedves levegő és a gázok hatására felületi változást szenved, miáltal 35

kiváltása megbízhatatlanná válik. Járműveknél az állandó rázás is kellemetlenül hat ezekre az oltóberendezésekre, amenynyiben a megfeszített rugókat tartó húrok kikopnak úgy, hogy a berendezés akkor is működésbe lép, amikor arra nincs í0 szükség. Miután az oltószert felvevő fémedények nehezen tömíthetők, a cseppfolyós oltószer idővel elpárolog, míg az oltópor nedves lesz és elveszti oltóképességének nagy részét. 45 A találmány mindezeket a hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti berendezés sem mechanikai szerkezetet, sem gyujtózsinórt nem igényel és fémek alkalmazása nélkül, műgyantából készül. En- 50 nek azaz előnye, hogy tömítőberendezésekre nincs szükség, mert a berendezés alkatrészeit azzal egyesíthetjük egységes egésszé, hogy iaiz összecsavarandó' részeket oldószerrel bekenjük úgy, hogy az 55 összekötendő helyek, tömítőanyag mellőzésével, közvetlenül összeragadnak. így tehát az oltószer nem szabadulhat ki és idővel nem is szenvedhet változást. Az oltószer kiröpítése úgy történik, hogy az oltó- 60 berendezés egy része könnyen éghető anyagból, pl. celluloidból való, amelyet a keletkezett tűz közvetlenül eléget. Ebben az éghető részben, pl. lőpor van, amelynek elégetésével tetemes túlnyomás keletkezik, amely az oltószert nagy erővel kiröpíti. Ha a berendezés gépi járművek karburátor-tüzeinek meggátlására való, akkor az elgázo-sító fölé szereljük úgy, hogy a készülék feneke az égési hely felé néz. A fenéknél végződő, könnyen gyúló gyutacs tehát közvetlenül a tűz keletkezése után gyúl meg és így az oltóberendezés pillanatok múlva hat. Műgyanta a fémmel szemben még azzal az előnnyel is jár, 65 70